Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)

27. fejezet: 1661-1664 - Törvények és okiratok

mint tavaly s harmadéve vala, az téli alkalmatlanság semmit nem obstál, meg van kiáltva, minden ember oly készen legyen, ha kivántatik, késedelem nélkül indulhasson, mert az maga kapujára akasztják fel. Én Ndnak igaz alázatos szolgája maradván, valamiben tehetségem szerint szolgálni tudok, annak elmulatója nem leszek: könyörögvén Ndnak, én rólam is feledékeny Ngod ne legyen, de kiváltképpen szegény cselédimről. Tartsa meg isten Ndat sokáig jó egészségben. Töniösváratt 1. Januarii anno 1662. Ndnak szegény szolgája Baló László m. p. P. S. Kegyelmes uram, Ngod kglsen megbocsásson, tiz portát is megért volna annyi költséggel, mennyit most is költött Ngod; nem kell haszontalan költséget szerzeni Ngodnak, ha már bennünköt maga mellett tart, csak Ngod írja meg az dolgot, el tudok benne járni, már derék esmeretségem levén előttök, ha ily derék emberek nem járnak is. Külczím: Az mlgos erdélyi fejedelemnek Apafii Mihály urunknak ő ngának stb. nekem klmes uramnak adassék. (Eredeti. Erdélyi múzeum, Grál collectio.) VII. 1662. febr. 13—28. A Kemény-pártiak szervezkedési törekvése s az aranyosmedgyesi értekezlet. a) 1662. febr. 13. Bánffy Dénes és Bethlen Farkas levele a kolosvári német parancsnokhoz. Ilme ac magn. dne dne amice nobis observ. Praesente se offerente occasione, voluimus salutare ilmani ac magn. Dnem Vram; faxit divinum numen literae salvam ac incolumem offendant; nos per dei gratiam, inter tot rerum vicissitudines adhuc ad servitia Ilmae D. V. valemus, ast vehementer nos angit, occassionem hactenus adeo defuisse, qua ilmam ac m. D. V. praesentibus salutare licuisset, quam ut nancisci potuissemus, seriam adhibuimus operám, variis tarnen obstaculis impediti cum fuerimus, ut vei absentes in benevolentiam et affectum suiim benignum nos reeipiat