Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

Gabor dicit publice, quod praedictus beegli quaedam verba dicenda haberet ad status regni. Proinde accersitur idem, qui cum duodecim Turcis praestantioribus adveniens sedet inter regnicolas proponens, quod imperator Turcicus ei quaedam dicenda ac videnda commiserit. Ideoque Hungarico idiomate quaerit: Itt vannak az tizenket szekes urak intelligens duodecim senatores seu consiliarios dicit enim, quod illi demandatum sit, ut absentes in regestum nominatim conscribat, conscriptos ad wezerium supremum transmittat. Proinde Redei Ferencz, Zolyomi Miklos, Petki Istvan, Mikes Mihaly, Banffi Gyorgy pro absentibus annotantur. Ast cum diceret Haller Gabor, quod consiliarii plures non essent, quam ii qui nunc praesentes videntur et pro absentibus notantur. Praeterquam quod Keineny Janos, qui cum sit in captivitate Tartarorum iam deberet eliberari, si in eo quoque auxiliarentur domini Turcae. Ad quod respondet beeghus: Beszeltiink arrol is az hammal, megszabadul, az mely isten odatette, azon isten onnan kiveszi, mikor akarja. Post hos recognoscuntur plurimi absentes, immo quia inter praesentes quoque cognoscebantur multi Rakocziani, ideo interrogatur per dictum beegh: akarjatoke uralni az mostani fejedelmeteket, a hatalmas torok csaszarhoz tartjatoke az huseget, avagy amaz partos Bakoczyhoz ? Ad quam interrogationem singuli seorsim coguntur respondere, beegh enim hoc utitur simili: Nyissatok meg az szemeteket, minalunk Torokorszagban az fanak az agait megnezik, mint nottenek ki az tovokbol, s az mely ag rosz gyiimolcsot terem, azt elmetszik s mas jo agat tesznek beleje. Ti is, a ki nem igaz az hatalmas torok csaszarhoz, a nyakat annak messetek meg, a joszagat adjatok mas igaz jambor vitez embernek, ezt parancsolja az hatalmas csaszar. Cum autem singuli responderent, Csikienses legatos tres corripit dictus beegh hoc modo: Xektek az szemetekbol is kiismerszik, hogy hamisok vadtok, az mentetekbe bevonjatok az orrotokat felen nezve, felvalra mondjatok, hogy az csaszarhoz hivek vattok, de hamis az szuvetek, az igaz ember abrazatjaban ismerszik az szemeiben is. Voltam en sokszor kovet Erdelyhen s az romai csaszar elcitt is sokszor voltam en, de az hamis embert megismerem. Immo etiam captivari volebat eos, sed lege nostra obstante non ursit. Czegezi Thamas quoque cum utcunque respondent, excanduit Turca, dicens: Ha hamis ember, a nyakanal fogom, en majd kivonzom az olyan embert. Sed in eo complacatur, quod lex nostra puniet exorbitantes. Quo audito beegh complacatur ingemiscens a a a a. Tandem concluditur quod universi confugimus ad imperatorem Ottomannicum. Hoc peracto iubet idem