Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - XIX. 1660. dec. 24 — 1661. jan. 12. Szászrégeni ország-gyűlés

rendelték el a sarcz befizetése módozatait. Ugyancsak e gyűlés en T

Tgron beadta számadását az általa eddig felszedett adóról.*) A gyűlés egy másik feladata volt, a Rákóczy által Barcsay ellen hozott törvények megsemmisítése. Ez természetesen minden ellenállás nélkül megtörtént, valamint azokat, kik a Rákóczy házhoz hittel voltak kötelezve, e hit alól feloldozák. Elhatározák azt is: hogy a közelebbi országgyűlésen a sérelmeket fogják orvosolni. Rendelkeztek a mostani viszonyok által károsodottak kárpótlása ügyében. A fejedelem hűségére űj esküt tesznek le. A Xadányi ellen hozott törvényt megsemmisítették. De legtapintatlanabb s következményeiben is legfontosabb dolog volt, hogy a bujdosó erdélyieket száműzötteknek jelenték ki, s jövendő sorsuk eldöntését a fejedelem dispositiójára bizák.

2) A gyűlés utolsó napjaiban érkezett el a csiki követség, a mely a fejedelemtől csakugyan amnestiát nyert, s igy a nagyobb vérengzések elmaradtak. E gyűlés alatt s annak teljes részvétele mellett nősült Barcsay Ákos másodszor s elvette Bánífy Ágnest, Bánffy Zsigmond leányát. A lakodalom napján Barcsay az ország rendeit megvendégelé. De sem a lakadalom zaja, sem az országgyűlés előzékenysége nem takarta el az ország rossz, levert hangulatát. A gyűlés utolsó napjaiban már suttogták, hogy Kemény János sereggel közeledik Erdély felé. Barcsay nem hitte a hirt, de testvére Gáspár koholóknak jelenté ki azokat, kik a hírt liozák s fülöket, orrukat megcsonkíttatá, XIX. Barcsay számtalan apró botlás mellett, két megbocsáthatatlan hibát követett el, melyek szükségkép bukását vonták maguk után. A török sarcz ürügye alatt két év óta szivatvtyuzta az országot, de két izben jelentéktelen összeget fizetett a töröknek, melyek a felszedett pénzzel távolról sem állotL. Törvények és Okiratok LVI. b). s) L. Törvények és Okiratok LYI. c).