Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok
Külczim : Prudentibus ac circumspectis dominis magistro civium substituto regio et sedis judicibus caeterisque juratis civibus ac universis incolis civitatis Cibiniensis, dominis et amicis nobis honorandis etc. (Keresztury Demeter Naplójából.) LIII. 1660. máj. 1. Barcsay Ákos felhívója, az ország rendeíhez. Acatius Barcsai dei gratia princeps Transylvaniae, partium regni Hungáriáé dominus et Siculorum comes etc. Spectabiles, magnilici, generosi, egregii, nobiles et agiles, prudentes item et circumspecti universi status et ordines trium nationum regni Transsylvaniae, partiumque Hungáriáé eidem annexarum, nobis dilecti, salutem et gratiam nostram. Ennyi sok bántódásink és Kegyelmeteknek csaknem mindenikétől hozzánk mutatott háládatlansága után is keresztyéni kötelességünktől indíttatván léptünk ez írásunkra ; ne más, az maga lelki esméreti tegyen bizonyságot, megfogyatkoztatván nemcsak minket, hanem édes hazáját az Keresztes mezején Kegyelmetek közönséges szolgálatjában (melyre sok ízben ajánlotta vala magát) és annak a hatalmasságnak, kinek birtoka alá rendelte isten Kegteket és hűségére kötelezett volt bennünköt is, oltalmához folyamodván, mely kegyelmesen és nem a Kegtek érdeme szerént cselekedett az a hatalmas nemzet országúi Kegtekkel, oly parancsolattal küldetvén be a budai vezér ő nagysága ez hazában, hogy a fényes porta ellenségét, elébbi méltóságos fejedelmet és annak hadait persequálván, ez nyomorúlt hazát azoknak opperessiója alól felszabadítsa, rablást és egyéb kártételt ez országban eltávoztasson, sőt ha pénzen szerit tehetné, ételére valót is a nélkül el ne venne. Győzedelmet adván azért az isten a velünk együtt bejött vezérnek, és hadainak azokon a Kegteket sáska módjára emésztő kóborló hadakon, kegyelmesen intettük leveleink által, ne késsék mellénk jönni, assecurálván egyszersmind a fényes porta kegyelmességéről, melyet abból is esziben vehetett, hogy elébbi fejedelemtől árváúl hagyatván és az török nemzetség hazájának közepiben béjövén, semmi rablást avagy egyéb kegyetlenséget, melyet a Kegtek oltalmára bejött fejedelemnek dúló, fosztó hadai el nem múlatta-