Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

b) 1659. dec. 28. Szebenben levő főurak levele Rákóczyhoz. Mlgos fejedelem, nekünk kegyelmes urunk isten Ngod elméjét és cselekedetit igazgassa szegény nyomoréit hazánknak megmaradására. Itt Szebeni városban lévő török vezérek velünk is közlék az Xgod nékiek írt levelét, melyben az mi klmes urunkkal együtt bennünket árulóknak írván, inti Xgod arra őket, ide hagyván az várost és minket is menjenek el, kiknek szabados elbocsátásokat igéri Xgod. — Áruló nevet micsoda indulattól viseltetvén tulajdonít nekünk Xgod, elménkkel fel nem érjük, holott maga azt írja levelében, az portától elszakadni nem akar, hát miképen érdemlünk áruló nevet azkik nem szóval valósággal akarjuk megmutatni az portához való hűségünket ? Sok rendbéli Írásokból, izenetekből bizonyosan értvén oly karban lenni szegény hazánknak állapatját, hogy ha az fényes porta (ha egészen nem is, akárcsak valami részben) hűséget nem tapasztal ez hazában, végső sententia adatott ki ellene, hogy épen elpusztittassék, de ellenben abban is bizonyosok vagyunk, ha hűségünket megtartjuk, eddig való engedetlenségünk és szófogadatlanságunk után is kegyelem adatik még egyszer. Xdat azért alázatosan kérjük, sőt istenre, keresztyéni kötelességére kénszerítjük, ne igyekezzék bennünket az fényes portától elszakasztani és velünk ellene fegyvert fogatni nyilván való veszedelmünkkel, ne is biztasson Xgod bennünket az fővezérnek és tatárságnak ki nem jöhetésével, mert az ilyen biztatások miatt égetteték, raboltaték el hazánknak nagyobb része. Legközelebb penig az elmúlt napokban, midőn az közönséges hír úgy folyna, hogy tatár hám hadát az muszka igen megverte és magát is elfogta volna, az két Oláhországnak mint lett dolga, szemünk előtt az példa. Minémű indulattal légyen Xdhoz mostan az porta, Bánffi Sigmond, Sztojka Simon, Czakó Dávid, Pünkösti György írásiból Ngod maga tudhatja, mely nehézséget az ilyen fegyverkezésével és másoknak is arra erőltetésével nem csendesít, hanem naponként gerjeszt és öregbít Xgod, azhova ha eddig nem is, rövid nap elmegyen az hír, hogy az portához való hűségért vitatja Szebent és minket is üldöz Xgod. Tudjuk azt, istenen, isten után az fényes portán áll az erdélyi fejedelemségnek adása s elvevése, csak Ngod az fényes portának gratiajában vé-