Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok
Spectabilis, magnifice, íidelis syncere nobis dilecte ; salutem et gratiam nostram. Keresztesit eddig késleltetők, liogy bizonyost írhassunk Kegyelmednek minden dolgokról. Megérkezvén azért tegnap Marko Bruszszából hozzánk, mit írt az fővezér in paribus Kegyelmednek küldtük. Markóval együtt jött az vezér embere is parancsolatot hozván az budai vezérnek ő nagyságának, melyet is in paribus Kegyelmednek megküldtünk, azokból Kegyelmed megláthatja: bizonyos feltött czél vagyon, hogy előbbi fejedelmet ne csak Erdélyben ne szenvedjék, hanem ugyan persequálják; hogyha római császár ő felsége bele nem elegyíti magát, az frigyet megakarják tartani. Az Mihnye vajda rebelliója is nemhogy használt volna Erdélynek, sőt inkább nehezítette az dolgot, mert tatár khám bizonyosan mingyárt kijű rá, ez portáról is tízezer jancsár megindult arra felé, egynéhány pasaságalja lovas had lévén velek: az mint értjük immár Havasalföldében be is érkezett az hadnak elei. Az országgyűlésének mint lőtt exitusa, bizonyosan nem tudjuk, noha jött olyan hírünk, sem az székelység, sem az szászság az gyűlésre nem ment volna. — Régen küldtük volt Ferencz deákot az budai vezér csausával az országhoz, de még eddig vissza nem jőve, úgy látjuk, ha az ország az porta hűségében megmarad az summának beszerzésében segétséggel lehetünk, de ha elébbi lejedelemmel ért egyet végső romlás követi. Az fővezér is húsz napok alatt Landorfejérvárra jű, maga az császár Drinápolyban. ím írtunk az vármegyének is, Kegyelmed megadván ő kegyelmeknek szóval mondja meg, azt kívánjuk mihelyt Jenőhöz való érkezésünköt meghallják, felülvén mellénk jűjenek, hasonlóképpen az katonák is, melyre oly válászt tegyenek, be is teljesítsék, hogyha penig tétovázni akarnak ő kegyelmek dolga, ha mi veszedelem találja vessenek magokra. Azmint Kegyelmed ír az praesidium fizetése felől, innét elküldeni nem bátorságos. Még Király s az csausz is nem jőve meg, mint lött dolgok, nem tudjuk. Kegyelmed azért az székelyhídi udvarbirótól vegyen annyi pénzt fel, az mennyi az praesidium fizetésére kívántatik obligatoriát adván megadása felől, mi is assecuráljuk Kegyelmedet mihelyt Jenőhöz érkezünk, hogy az pénznek elvitele bátorságos lehet, mingyárt megküldjük, tudósítván az pénznek mennyiségéről. Hogyha az kántoros katonák, azmint feljebb megírtuk, Jenőhöz hozzánk jünni nem akarnának s tétováznának, Kegyelmed fizetést nekiek ne adjon. Az^nely két katona idejött volt, azoknak fizetéseket megadtuk. Úgy halljuk szándékozott Gyulai Ferencz, ő akarna Várad táján szűrni, ha ebben valami vagyon éjjel nappal tudosítson Kegyelmed, mennyid
