Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

agant gratias iidem domini nobiles super eo, quod illud ipsis condonatur. Nam cives omnes e bonis suis externis decimas ac annuales solutiones praestare consueverunt, ad talia autem publica ab internis bonis suis contribuunt, si non multa paruin tarnen; bis et similibus contentionibus habitis nihil certi concluditur publice, se cubitum festinatur. Die 28. mensis Augusti mane cum contiueremus, varii rumores agitantur ac circumferuntur; fertur enim Rakocium ad Szekelyhid venisse. Item quod Rakocius suos milites ad possessionem Pereczen permiserit, ibidemque castra nietati sint. Fertur quoque quod in partibus Hungáriáé nobis annexis per singulos pagos quindenos homines ad suam fidelitatem iureiurando sibi adiunxerit. Unde non securum putatur fore, ut castra nostra ulterius ponantur aut promoveantur. His ita habitis literae ad vezerium Budensem Seid Ahmed passa per regnicolas sigillantur. Sed hic notandum occurrit, quod nunquam per Transylvanos literae taliter sigillatae fuerint, nam in generalibus comitiis Szaszsebessiensibus ut erat conclusum de tribus sigillis ad rationem trium nationum in speciebus suis prodiicuntur nobilium per dorn. Lazar György magistrum protonotarium, Siculorum autem per doni. Simonem Kemeny supremum capitaneum sedis 1 dvarhely, Saxonum tandem per doni. Michaelem Uartz substitutum consulem Cibiniensem; hae erant comjilicatae instar literarum missilium sub tali titulo: Az hatalmas győzhetetlen török császár böcsiiletes belső hívének, tengeren innen levő minden hadainak szerdárának Buda várában maga helytartójának nagos Seidi Ahmetli passának nekünk jóakaró etcetera urunknak. Praeparatas igitur literas porrigit doni. cancellarius ad manus chaucii. qui here cum Turca advenerat, his verbis: Csausz uram, ha az vezér tudakozza, hogy miért nem pecsételtük az régi szokás szerint az országnak levelét a magunk sok apró pecsétünkkel, mondd meg ő nagának, hogy azért nem írunk úgy, hogy eddig is sok hamis levelet csináltak az mi nevünkkel, de hogy ezután ne csinálhassanak, azért formáltunk immár három pecsétet, mely az három nemzet közepin három helyen áll, s végeztünk róla, hogy soha egyikkel az másik nélkül avagy ketteivel is ne pecsételhessenek igazán, hanem majd az hárommal egyszersmind. Ennekutána hát ez három pecsét alatt íratott levelet ha mikor küldünk a vezérnek ő nagának, csak akkor higyje el, hogy országúi mi küldtük, csauz autem qualitercumque callebat Ungariensem linguam. Haec dum agerentur, servus generosi Emerici Radak ob furtum contra dominum suum commissuni ducitur ad patibulum, ibique strangulator. Tandem ducitur ad principem