Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok
ugyan nem szeretői. De ha kegyelmes uram az svecusok nem kívánnák is az Nagyságod velek való egyetértését, de nem régen felmészárlott reformatasoknak vallásokért kiöntött vérek ösztönözik Nagyságodat az isten dicsősége mellett való felkelésre ; sőt ha Nagyságod nem úgy maga privatumára, mint az isten dicsősségének előmozdítására czéloz, megsegíti isten Nagyságodat. Ha úgy fognak kívántatni, hogy Nagyságodnak személye szerint fel kellene ülni, melyet elhittem bizonyosan az más részről is megkívánnak annak idejében, s maga részéről is Nagyságod megcselekedni igyekeznék (melyet mindazonáltal én nem javallanék), nem másnak, hanem magának keresvén jó hírt, nevet, böcsületet, asszonyunk s ifiú urunk mellett csak az is nem kicsin gond volna, kiket tudna Nagyságod hagyni, s kiknek hűségekben, serény vigyázásában megnyughatnék. Holott kegyelmes uram azt tudom, mert itiű állapotomhoz képest benne forgottam, az portát magam jártam, hogy szegény urunknak római császár ellen való hadakozása megengedtetnék, mely is kegyelmes uram megengedtetett vala, de Nagyságod gyermeki állapottal lévén akkor, az szegény öreg úr is az gubernatorságot Váradon semmiképen fel nem vállalván, elvégezett szándékát szegény öreg urunk mind addig halasztotta, míg isten Nagyságodat oly állapotra nem juttatta, hogy az vigyázásra, gondviselésre alkalmatos lőn. Oda be is ellenben, ha maga személye szerint nem is bizonyos számú hadakkal, oly embert kell küldeni Nagyságodnak, a Ja is az reformata religion legyen, ne az maga becsületit, hirit, nevét vadássza, hanem az Nagyságodét, melyet is feltalálni nem kicsin dolog. Én nekem kegyelmes uram az tetszett s tetszik neutralisságban eddig is nem maradott volna, ne az szerencsére, hanem az isten dicsőségére vigyázva confoederált volna, mert valaki kegyelmes uram még eddig szerencsére vigyázott, gyakran megcsalatkozott, s mintegy bálványosságnak is nem kicsin jele, szerencsére, nem istenre bízván ember magát. Az neutralisság is kegyelmes uram semmi nem egyéb, hanem az veszedelmek utolsóbb s sűlyosabb volta, példa kegyelmes uram csak az mi időnkben az saxoniai elector, ki is az neutralissággal egyebet nem szerze, hanem országának pusztulást s veszedelmet. Datum ex Lúgos die 6. Septembris inter horam 7. et 8. vespertinam anno domini 1656. Nagyságodnak méltatlan alázatos híve szegény szolgája, Barcsai Ákos. m. p. Haller Gábor levele. Alázatos szolgálatomnak ajánlása után etc. etc. Kegyelmes uram, az Nagyságod méltóságos levelét die
