Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

XXXIII. 1659. júl. közepe. A rendek válasza Rákóczy manifestumára. Rákóczi György elébbi erdélyi fejedelem Bihar vármegyére

1) kibocsátott patens levelére való felelet az szász-sebesi 1659. 26. Julii (helyesebben 16. Junii) tett diéta felől. Nem kételkedünk, keseredett szívvel hallgatta Nagyságod az nemes ország Nagyságod dolgaiban való végezését, s egyszersmind Nagyságod is elhiheti, nem kicsiny keserűség kényszerítette az nemes országot is elvégezésre, és óh vajha okot nem adott volna ilyen s ennél nagyobb dolgoknak is kényszerítő végezésére. Sok szóval mi szükség előszámlálnunk speciesenként az dolgokat, melyekkel Nagyságod erre juttata bennünket, holott már az keresztyén világ nagy része annak hallásától is irtózik. Hogy azért Nagyságod egyszer cathegorice megértse: az Nagyságod porta ellen való cselekedeti (melyet hogy mind ennyi veszedelmeknek elkövetéséig Nagyságodban elszenvedőnk magunkat is nem mentjük, noha nem kevés nyakszakadással állhattunk volna ellene) minket annyában (így !) hoza, azt csak pro lege statuta et publico decreto kell tartanunk mindaddig, míg az úristen az hatalmas nemzetnek szívét hozzánk fordítván, engedetlenségíinkkel elvesztett szabadságunkat helybenállítja. Hogy maga szabadságának helybenállításában nem munkálódott az nemes ország valóban siralmas elmúlt mostani gyűlésében, de ennek is csak az az oka: Felejtette velünk magunk dolgát az Nagyságod személyének gyűlölése, reánk következendő veszedelemnek elhárításárúi való szorgalmatoskodásunk, nem akarván minden esztendőben újabban veszni Nagyságod miatt. Hogy ily szoros ügyünkben Nagyságodat idegeníteni akartuk volna erejével és költségével való segítésétűi, senki jó lelki esmérettel azt dolgainkbúi nem contendálhatja, hanemha nem értvén teszen ítíletet. Mert ugyanis az melyhez valaki eleitől fogva soha nem bízhatott, nem lételét megcsalhatatlanúl experiálta, mint idegeníthette el magátúl ? Erejét nemhogy Nagyságodnak, de akármely keresztyén monarchának is igen kicsinynek ítíljük az Istentől fejünk felett felkent ') E pátensről Krauss is említést tesz I. k. 481. 1.