Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok
affirmarint se civitatem suam respectu promissorum moderni principi acl ipsos Turcas reliquisse. Ideoque nolle velle teneatur sua celsitudo similem vel aequipollentem locum habitationis pro illorum usu designare. Quod cum princeps difficultaret, egregie se excusat, declarando omnes res gestas Karansebessiensium, penes quas dignoscitur quod Karansebes a suis incolis relicta sit ex timore ultimi excidii non ex affidatione Achatii Barczaj d. d. principis nostri. Interim querela oritur de dieta exspiranda, sed querulantium ora obturantur per dominum Bethlen Janos et Redej Laszlo legatos principis taliter: az mi klmes urunk nem kicsiny bantodasaval erte, liogy Nagtok s Kegetek oly sietten siet eloszlani, holott semmi bizonyost nem vegeztiink meg eddig. Azert gondolkodjek a nemes orszag, melyiket valaszsza, azt-e hogy most re infecta eloszoljunk s az budai lij vezertol kovetiink erkezven, mindjart ismeg dietara gyuljiink, avagy taborba szalljunk, avagy most egy keveset varakozzunk, holott o naga azon iigyekezik, liogy itt annak is talalnok orvossagat, hogy az toroknek kevansagara is fel ne iilnenk, hanem itthon maradhatnank. Ha ugyan el akar az nemes orszag oszlani, az forendek itt maradjanak s az statusoktol is bizonyos delegalt personak is, kiknek legyen authoritasok orszag neve alatt mindenekrol expedialni, lassa az orszag, melyiket valasztja. His ita recensitis tacent undique. Tandem Cistibiscanorum praedicantium legatio peragitur, quibus talis resolutio per chartam exhiljetur. 0 klmek nem kivanhatjak, liogy az fejedelemhoz valo homagium praestalasok negligaltathassek. Alioquin poena fejeken. Posthaec accersuntur legati Loranthfiani et domos suas remittuntur, ita tamen ut verbis referant legationes suas, nos enim ob metum Turcarum nec verbis nec scriptis quicquam regnicolarum nomine expedimus, sed rogamus eosdem legatos, ut referant ea quae viderunt sub liis nostris dietis Szaszsebessiensibus. His dimissis causa Karansebessiensium resumitur examinanda, ubi iustificatur ill. princeps Barcsaj quod Karansebessienses non ad interpositionem Barczaj dereliquerunt suam civitatem verum sua sponte perterriti a Turca aufugerunt. ITnde deliberatio talis subsequitur. Mivelliogy az karansebesiek nem az mi klmes urunk intesere, hanem az toroktul valo felelmekbe jottek el Karansebesbul, erre kepest meltatlan supplicaltak azon, liogy tartozaskeppen o naga mas illendo varost s tartomanyt adjon nekik joszagostol vesztett joszagokert. Hanem o naga maga fejedelmi klmes annuentiajabol hogy Thordan szabad nemesi lakast s hatarban valo birast enged, azzal legyenek contentusok. Ezarant az nemes orszag is assecuralja 6 klmeket. Hoc audito dicti
