Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok
Articulus I. Az úr napjának megszenteléséről, és az nem régen kezdetet! károndó szitkozódd soknak nemeinek büntetéséről. Értjük kegyelmes uram az Nagyságod propositiójáuak első részét, az úr napjának megszenteléséről, melyet mi is országúi agnoscolván igen méltónak ítéljük ez ebbéli Nagyságod méltóságos kívánságát annyival inkább, hogy mindenképen látjuk rajtunk az istennek haragját mind ebbéli s mind más sok egyéb bűneink miatt. Nem tagadhatjuk azt is kegyelmes urunk, hogy az mostani üdőt majd szorosnak nem ítélnők ez dologról való discussióra, holott sok nehézségek az religióra nézendők (noha sokaktól urgeáltattak) ez mostani gyűléseinkről kételenség alatt elébb halasztottuk. Azonban ezen isten napjáról megszenteléséről elégedendő articulusink extálnak, volt eddig is héja csak az gondviselés; az articulusok annorum 1B19. Item 1653. Az időnek szoros voltához képest noha ennek derekasabb discussióját kénszeríttettünk az közelebb való diaetára halasztanunk, mindazonáltal ez idők alatt is mind vármegyéknek, városoknak s egyéb helyeknek tisztei szorgalmatosan observáltassák ezen dologról írott elébbi articulusokat. Az szitkozódásről is penig elégedendő végezésink vadnak in articulis annorum praespeeiücatorum, azok inviolabiliter observáltassanak. Aznii az nem régen kezdetett káromló szitkozódásokat illeti, mi is az Nagyságod kegyelmes propositiója mellett animáltunk, úgy hogy valahol az ilyen káromló szitkon deprehendáltatik, ugyanott és azon helynek bírái által büntettessenek törvény szerént, az szitkoknak mivoltához képest ha nem nemes személy lészen, ha penig nemes, az ilyenre városi és paraszt bírák ne tehessenek törvényt, hanem tartozzanak az hallók hitek szerént megmondani és hírré tenni az nemes ember magistratusának, ki is sub amissione officii tartozzék törvénynyel prosequálni, és secundum meritum megbüntetni becsületes személy relatiója után az decretum szerént; ha penig halálos lészen az büntetés, paraszt tanú ne admittáltassék nemes ember ellen, hasonlóképen az privilegiatus városok lakosit is azon helynek bírái büntessék sub eadem pena. Articulus II. Szegénységen czímer és sains conduct ti s nélkül alá s feljáró postáknak ingyen való gazdálkodása. Póstalőadás megtiltat ik, és az kik azzal abutálnak, büntetés decer n áltat ik. Salvus conductus és igazán impetrált czímer nélkül járók, ha az szászságon és egyéb helyeken és városokon is erő-