Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok
tust emendálni, de a rósz conscieutiát nehéz megjobbítani. Variis posthaec habitis discursibus generale decretum ad manus dicti Michaelis Ládányi traditur, ex eoque forma iuramentalis alta voce per occularia legitur, vinciens sese ad officium magisterii ipse dominus Michael Ládányi. Demum consurgimus plurimi illusiva verba proferentes et e neuntes pransum imus, a prandio 11011 confiuentes. 11. Mártii orto sole finitis precibus in palatio doni. principis dicit ibidem dorn. Petki István aulae magister: Az mi klmes urunk az urakkal s országgal szembe akar lenni azért valaki nem választott ember, avagy regalissal nem hivatalos, itt benn ne maradjon, hanem menjen ki. Segregatis itaque servitoribus progreditur ill. dorn, princeps in medium regnicolarum ac primum interrogat. olvastatta-e Kgtek a portáról hozott leveleket. Et responsum est, quod sic se res liabeat. Hinc exorsus in haec verba erupit sua celsitudo: Országunk dolga miben legyen, Kgtek érti; de ezzel nem gondolván Rákóczy fejedelem ő naga, mit írt legyen Lázár uramnak. Kgytkk megolvastatom ; maga is mit ír énnékem, én is ű kgmének mit írtam, hallja meg Kgytek s javalja-é, avagy nem, azt is megmondja Kgtek. Itaque leguntur literae ad doni. Lazar transniissae, ex quibus idem doni. Lazar alias format literas illustr. dom. principi nostro sonantes, quae deciarabánt, quod Mihacz adveniens a Rakoezio redditae sint literae, quae aperte declarant ipsum Rakoczium puncta patificationis et auctum iri et renovari et variari, alioquin ipse scilicet Rakocius nulla fortalitia resignabit, ideo cupit instrui dominus Lazar, stetne cum Uteris contractualibus ad manus suas habitis an easdem augendo vei variando, alias conficiat literas contractuales ? Ad quam qiiidem interrogationem ill. princeps rescripsit eidem domino Lazar, ne latum iingiiem receilat a data sibi seniel instructione. Decet quoque eundem argumentis utatur contra Rakoczium tempore colloquii, quae quidem scripta ad dom. Lazar sonantia cum perlecta fuissent, leguntur etiam aliae literae dom. principis nostri ad Rakocium transferendae sub tali forma: Miképpen írt legyen Xagod Lázár uramnak, arról való értelmét látom, publicumat forgat Xagod, de mindenek csak privatumok, Mikes Mihály, Kövér Gábor s Gyulai Ferencz állapotját forgatja Xagod, hogy csak amnistiájok nélkül az resignatió semmiképpen nem leszen, publicumi ezé, itílje az isten, Sárpataki uramnak Ideczhez ha Xagod semmi vérségét nem tudja, mi sem tudjuk semmi jószághoz is Erdélyben valami vérségét az Rákóczy famíliának, az Xagtok jószága nem akarván pénzt adni országunktól felvettetetett summában, kételen oly atyánkfiainak
