Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)
24. fejezet: 1649-1657 - Törvények és okiratok
1649. JAN. 23- MÁRCZ. 10. 47 az religiónak exercitiuma volt, ezután is azon modalitással observáltassék. Az hol penig valamelyik religio eddig nem exereeáltatott, ennekutánna is ne exerceáltassék. A r t i c u 1 u s II. Az Tiber quaestus libere exerceáTtasse'k, concluddTtatik, exceptio excipiendis. Hogy Nagyságod kegyelmes urunk az quaestusnak liberum exercitiumát kegyelmességéből az hazafiainak megengedte salvus conductus impetrálása nélkül, mind itt ben Erdélyben s mind az partiumban (solutis tarnen de jure solvendis), Nagyságodnak igen alázatosan megszolgáljuk, úgy mindazáltal kegyelmes urunk, hogy az viasz és mézzel való kereskedést magának reserválta. Hogy penig Nagyságod hozzánk ebbéli kegyelmességét mutatta, nem kedvezvén az fiscus jövedelmének. ebbéli fogyatkozásának, hanem hogy az 1647. eszteudőbéli articulus szerint az maga majorságából való mézet és viaszat, melyeket nem valami más praetextus alatt congeráltak. absque dolo et fraude proventuum fisci. sine solutione tricesimae, kiküldhessék, magok házok szükségére is, nem kereskedésre szabadosan akarkitől megvehessék ; eltávoztatván azt sub poena in articulo 19. Anni 1633. expressa, hogy annak alkalmatosságával, elegedendő méze és viasza lévén, azt eladja, és háza szükségére való vételnek praetextusával vásároljon másoktól mézet és viaszat. Sőt a szegénység és minden egyéb lakosi az országnak intra limites regni adhassák és vehessék mézeket és viaszokat szabadosan. De az országból kivinni, és itt ben is nem magok házok szükségére, hanem kereskedésre, csak az fiscus méz gyűjtőinek injuriájokra is eldrágítván, meg nem engedtetik, annál inkább Nagyságod kegyelmes annuentiája nélkül afféle felszedett mézet és viaszat kivinni kereskedésnek okáért. Hogy Nagyságod, kegyelmes urunk, kegyelmességéből az méz gyűjtőknek meg nem engedi semmi féle rendtől mézet és viaszat erőszakkal elvenni, sem penig annak szállításával az nemességet vagy azoknak jószágát terhelni, sub poena in articulis expressa, Nagyságodnak igen alázatosan megszolgáljuk. Magunk is látjuk kegyelmes urunk, hogy az szolgálatra való lovaknak szűk volta miatt úgy megfogyatkoztunk, hogy az szükségnek idején kétszer árrát megadnók is, szerét nem tehetnők. Tetszett azért nékünk is országúi, hogy az közönséges szolgálatban meg ne fogyatkozzunk, az lovaknak az országból való kihordása kereskedésre megtiltassék közönségesen. Hasonlóképpen por aranyat, kénesőt, vad bőröket az országból kivinni szabad ne légyen, sub