Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)
24. fejezet: 1649-1657 - XV. 1657. jan. 17. Viski országgyűlés
Sohasem volt, mondá, ellenséges indulattal a lengyel respublica iránt — de nyomon utána felsorolt egy csomó sérelmet, melyekkel öt a lengyelek illették. ítéljen ő felsége — végzé szavait nem lett volna-e elég oka ezek után elidegenedni a lengyelektől P *) Már ekkor minden intézkedés meg volt téve, hogy a hadjáratot megkezdhesse. A portáról kapott hírek nem voltak ugyan biztatók, de annak lehetőségét sem zárták ki, hogy végre is megengesztelheti a divánt. Bakcsi-Szerailból a tatároktól sem kapott biztató híreket, de úgy hitte, hogy ezeket a kozákok által féken tarthatja. Mindez nem változtatott a dolgon. Hadait megszaporítá, a seregszemléket megtartá, roppant tábori készletet halmozott össze, sőt még a diadalmas bevonuláshoz szükséges aranyos festett zászlókat, aranyos kopjákat, díszsátrakat is elkészítteté. Lovasság, gyalogság, tüzérség mind készen volt. Elindulását jan. 6-ára tűzte ki s Mármarosba érkezését jan. 14-re. Azután kiadta nyilatkozatát, melylyel táborbaszállását indokolá. a császárhoz pedig követet küldött Mednyánszky Jónást — s Wellinget, a svéd követet előre bocsátván 2) a kozákokhoz, maga is megindúlt, 1657. jan. 17-én Visken a táborában levő rendekkel egyetemes országgyűlést tartott, mely azonban gyorsan végezte a teendőket. Hálával fogadták a rendek, hogy a fejedelem, azon czélból, hogy országának állandó békét szerezhessen, nem riadt vissza a hadjárat fáradalmaitól s kérék az Istent, hogy adjon annak szerencsés kimenetelt. Megszavazták a portánkénti adót 20 írtban s a taxas városokra kivetni szokott összegeket. A vármegyék és székek otthon maradt tisztjei az igazságot az ország törvényei szerint fennakadás nélkül szolgáltassák ki. A hatalmaskodási perekben ez idő szerint nem lehetvén a szokott módon eljárni, az egy évi elévülés fölfüggesztetett. 3) ') L. Törvények és Okiratuk XXXVIII. 2) L. Törvények és Okiratok XXXIX. 3) L. Törvények és Okiratok XL.