Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)
24. fejezet: 1649-1657 - Törvények és okiratok
vármegyéken és székes helyeken törvény szerént juxta demerita ipsorum pro qualitate delicti, megbüntettessék, a városokban azon szerént. (Kitörülve: ez mód observáltassék ez ilyen dologban ; úgy) mindazáltal, mivelhogy personalis az actus, in persona luat poenam, non in bonis, és az poena decernáltassék pro qualitate delicti, azmint az birák előtt fog comperiáltatni. Ugy tudniillik, hogy ha atyját, anyját szidalmazza, vagy poenitentiáztassék, vagy egyébiránt castigáltassék az birák Ítéleti szerént. Atyjoknak vagy anyjoknak megverésiért egyik kezek vágattassék el, megsebesítésekért vagy ölésekért, mint az kik atyjokfiaival cselekeszik, az decretumban írott azon poenán convincáltassanak. Ez két első casusban két széken decidáltassék a causa, az utolsó casus penig diaetán prosequáltassék, az vármegyén vagy székes helyeken az panaszló fél vagy az tisztek, az diétán az director prosequálja. De nemes ember ellen az paraszt bizonságok ne admittáltassanak ez casusban. (Kemény írása :) Melynek prosequutiója az (Lázár írása :) Itt az értelem külömbözni láttatik. diaetára relegáltatott. Az több feljebb írt casusokban pedig az házi cselédeknek, szomszédságoknak, és egyéb rendbeli embereknek is ; si sínt honestae famae et conditionis homines egyébiránt is ország törvénye szerént való módon recipiáltatottak bizonyságok admittáltassék. (Eddig Kemény írása?) (95 — 96 11.) Art. 1. Ad liter am D. Az gyűlések alatt levő táblán pedig jobbágyi kérések, publicatiók és minden transmissiók indifferenter revideáltassanak, {Kemény írása:) hasonlóképen az, mely articular is casusoknak is discussióji azon akkori fórumra relegáltattanak. (9 7 lap.) {Kemény írása:) Az jesuitai szerzetnek kirekesztésének módjáról és okáról. (Megvan az Approbatumban.) E d i c t u m. {Lázár írása :) Az megnevezett jesuvitai szerzetbelieknek az ország constitutiói ellen találkozhatott factorinak engedelem adatott mindaddig való ezen dologbeli cselekedetekről, míglen legitime nem voltak admoneáltatva az jesuvita szerzetbeliek kimenetelek felől: ezután való cselekedetekért a fejedelmek gratiájában és szabadságokban áll, akarják prosequálni törvény nyel avagy nem. Az admonitio penig volt penig die 22. Januarii anni 1652, (130—2 11.)