Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)

23. fejezet: 1637-1648 - V. 1640. apr. 24—maj. 17. A fehérvári országgyűlés

pük fényes kísérettel. Ezeket 9-én fogadta Rákóczy s a lengyel követ közvetítésével megkötötte velek maga és külön az ország a szorosabb frigyet. Ez nap visszaindult a lengyel követ. Najarovszky Miklós is '), ki nemcsak ez ünnepélyen való jelenléte végett küldetett hozzá, hanem azzal is meg volt bizva, hogy beszélje meg a fejedelemmel, hogy számíthatna-e Lengyelország az ő segélyére, ha a török megtámadná ? 2) Mondhatni az országgyűlés utolsó napjaiban lett befejezve egy fontos ügynek, a catholicusok sérelmeinek tárgyalása, melyet a fejedelem személyesen intézett. Rákóczy nem volt türelmes ember — de nem is akart annak láttatni. Messze mögötte maradt Bethlennek, ki e részben magasan kora színvonala felett állott. De Rákóczy e részben is kora gyermeke volt. egész fanatismussal ragaszkodott vallásához s azt uralkodóvá akarta tenni országában. A türelmet nem ismerte s csak annyiban különbözött Ferdinándtól, hogy ez a protestánsokat a törvény megsértésével is üldözte, míg Rákóczy a catholicusok üldözésében csak addig a határig ment el. meddig a törvényes formák flagrans megsértése nélkül tehette. Nem szerette a jezsuitákat s szabadulni akart tőlük. Ily módon Összehalmozódott egy csomó sérelem s azokat a catholicus rendek összefoglalva beadták neki. Fő sérelem volt, hogy nincs püspökjíik s a vicarius jogai meg vannak szorítva. A catholicus papok pedig kisebb helyeken hivatalos működésükben akadályokba ütköznek. A fejedelem irásba kiadott válasza nem hangzott kedvezően s maj. 16-án a catholicusok újra folyamodtak. Erre sem nyervén kedvező választ, szóbeli érintkezésbe bocsátkoztak. Megnyerték a vicariust s Rákóczy Szálinay István ferenczrendit megerősíté. De a jezsuitákról hallani sem akart: »kérlek — mondá— hagyjatok békét, nem tűrhetem őket birtokaimban.« S midőn felhozták, hogy külországban azt fogják mondani, hogy ő üldözi a jezsuitákat: »mit bánom én, feleié, akármit mondanak.« Annyit mégis megengedett, hogy a. kik az országban vannak, itt benn maradhatnak.

3) ') Lásd Törv. és Okiratok XXX. b) c) (Haller f>4. 1.) ») A Najarovszky Miklósnak Varsó 1040. febr. 22-én adott utasítás eredetije megvan az Orsz. Levéltárban. 3) L. Törv. és Okiratok XXX. d) (Kazy II. 29 -.32. 11.) V. ö. Ve-