Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)

23. fejezet: 1637-1648 - V. 1640. apr. 24—maj. 17. A fehérvári országgyűlés

Ezek pedig panaszaikkal Ferdinándhoz fordúltak. Ez alatt a rendek is befejezték tárgyalásaikat. Megállapították az évi adót 20 frtban, a végvárak építésére pedig portánként 2—2 frtot szavaztak meg. De elhatározták. hogy a dézma-árenda s az adó lajstroma a káptalanban tétessék el, s párban az illetőnek kiadassék. Megújíták a régi törvényeket, melyek értelmében a szökött jobbágyokat a »űscus« jószágaiból, valamint Feketetóból is tartoznak kiadni. A fiscus jószágaiban s kiváltságolt helyeken a gabonát szabad azelőtt is behordani, hogy erre az általános engedély (a dézmák beadása megtörténvén) kiadatnék: de a földekre tiltva van marhát hajtani. A paraszt, ki a fiscus jószágából szőlőt vett s árát még nem tette le, fizesse azt ki. A fejedelmi udvarba berendelt katonák tiszteik vezetése alatt járjanak, s ha visszaéléseket követnek el, azonnal büntettessenek meg. A ki ezt elmulasztja, maga halállal lakoljon. Megújították a korábbi, azok ellen hozott törvényeket, kik a táborban nem jelentek meg. Ha valaki betegsége miatt marad el, ezt igazulni tartozik. A rablók nem évenkint, hanem 2—3 évenkint circáltassanak fel. Szigorú törvényt hoztak azon oláhok ellen, kik feleséget rabolnak maguknak. Szabályozták a nemesek korcsmárolási jogát. Ha Váradon családos jobbágy áll be darabantnak, családját tartozik otthon hagyni. Elrendelék, hogy a gátak akkép szabályoztassanak a Maroson s Szamoson, hogy a sószállítást ne akadályozzák. Azon biharvármegyei lakosok, kik a hajdú városokra mentek lakni, fizessék meg adójukat. A váradi kovácsok, ha kiváltságaikkal akarnak élni, tegyenek eleget kötelezettségeiknek is. szoly Egyház Történelmi Adatok 341. s köv. 11. A harmadik tárgyalás napja Kazyból világos — s ez mutatja, mi másként nem is lehetett, hogy a tárgyalás országgyűlésen folyt. ERDÉr.Vr ORSZÁGGY. F.WI.KKNK. X. K. 4