Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)

23. fejezet: 1637-1648 - Törvények és okiratok

járni, melyről ugyan valami panaszt is kell tenni, hogy minket is arról nem tudósétott az vajda ő kegyelme. 5. Mivel peniglen mi ugy értettük volt, liogy az moldvai vajdának kapikikái az portán, holmi ártalmára való dolgokat mozditottanak volna Máthé vajda ő kegyelme ellen, melynek complanatiójára küldötte volna Girgiczet, végére kell annak okáért menni bizonyosan, hogy ha ugyan igaz volt-é abbeli cselekedetek az moldvai vajda kapikiháinak, s az vajda is honnét, kitől és micsoda bizonyos emberek által értette ? Az moldvai vajda magát mivel mentette, s valami helyes mentsége azon dologban lehetett-é ? Máthé vajda is ő kegyelme, micsoda válaszszal bocsátotta Girgiczet, és valami fenyegetődzésekkel valaki által volt-é az moldvai vajda ellen ? mostan is mint s micsoda szándékkal légyen, s mind peniglen mennyére hidjen az moldvai vajdának? 6. Expiscálja az vajdától vagyon-é módja, és jártatja-é bizonyos emberét oda az holott az kozák és tatár hadak vadnak. kik által bizonyost érthetne azoknak állapotjok felől. 7. Végezetre ezek felől való discursusok után requirálja az vajdát mi nevünkkel, mutasson is módot abban, maga emberét is adván az mi emberünk mellé, mehessen emberünk igen titkosképpen szintén az kozákok táborában, oda az holott fő lietmánjok találtatik, az kik isten engedelméből onnat megfordulván, hozhassanak szemekkel látott, és fülökkel hallott dolgokat és hireket, mind ő kegyelmének s mind penig minekünk. 8. Igy expiscálván hogy ha az vajdának előbbi hozzánk való synceritását, s ez dologtól is nem idegen affectusát tapasztalja (kiben nem is kételkedünk, az minthogy arra semmi okot is nem szolgáltattunk,) igen nagy confidentia alatt, ugyan reá feleltetvén az vajdát, hogy senkinek még boeri közül is nem aperiálja, az mi kegyelmes urunk atyánk ő nagysága nevével aperiálja az dolgot az vajdának ilyenképpen. Nyilván lehet az vajdánál ő kegyelménél, hogy eleitől fogva az pápistaság azon igyekezett minden féle sok álnok mesterségével, miképpen az több keresztyén vallásokat elnyomhassa. Az szerént Lengyelországban is, mely is lött oka az kozákoknak mostani feltámadásoknak is. Elhivén annak okáért ő nagysága, hogy az vajda ő kegyelme is, mint keresztyén fejedelem, maga vallásának elnyomattatására való igyekezeteket nem kevéssé fájlalja, és nem annyéra az személyeknek, mint az igynek előmenetelit kivánjn. Minek okáért találták meg mind külső szabadságokban, s mind peniglen vallásokban megbántódott rendek, Lengyelországból is az mi kegyelmes urunkat atyánkot ő nagyságát ezekről való keserves panaszolkodásokkal: kívánván ő nagyságátul azt,' hogy ha mi jó akarattal