Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)

23. fejezet: 1637-1648 - II. 1638. apr. 23—maj. 16. Fehérvári országgyűlés

liogy e kérés éle ellenük vau irányozva, s kérelmükkel a fejedelemhez fordultak. A fejedelem elükbe tartá a levelet, melyet akkor írtak, midőn a locumtenens a városba akart vonulni, kimutatta »mi nagy volna vétkük«, de megalkudott velők az áron, hogy fejenként tegyék le a hitet s azt koronként ismételjék mindnyájan, kiválóan a porkolábok, pattantyúsok, darabantok, hogy szükség idején bebocsássáka városba, ott neki s a nemességnek szállást rendeljenek. Kolozsvár egészen unitárius város volt: ott ugyan, daczára hogy a reformált vallás meglehetősen elterjedt, semmi városi hivatalba más, mint unitárius be nem juthatott. A fejedelem többször intette őket méltányosságra: de eredmény nélkül. E perez alkalmas volt tőlük engedékenységet csikarni ki: s a conditiók egyike azt kívánta, hogy ez ügyben határozzanak a rendek. A kolosváriak is jobbnak látták kiegyezni a fejedelemmel, ki épen nem volt hajthatatlan s megelégedett azzal, hogy a kis és nagy tanács egy negyedrésze reformálttal töltessék be, a bíró pedig minden negyedik évben roformált legyen. A hitlevelet erről a városiak máj. 8-án állították ki, Rákóczy 13-án erősítette meg. 2) E két pontja az előterjesztéseknek hát nem került tárgyalásba. De mialatt a többiek s az egyesek kérelmei s a nemzetek sérelmei felett tanácskoztak, az országgyűléssel párhuzamosan működő terminus letárgyalta a notapereket. Három ilyenről maradt fenn tudomásunk: a Kun Gothárdéról, ki Rákóczyt »regni spoliatorem«-nek nevezte s e miatt fő- és jószágvesztésen marasztatván, Gyógyot vesztette el, 3) a Mikó Józsefnéé, ki fajtalan élete miatt Baczával lakott

4) s a Mikes fiúké, kik a táborba szállási parancs nem teljesítéseért s nőrablásért idéztettek meg, 5) Bűneiket tüzetesen tárgyalták. ») L. Törv. s Okiratok XIII. b.) 2) L. Törv. és Okiratok XIII. c). 8) Ez a per lappang. Említi a nótát Haller 40. 1., ki ez országgyűlésre teszi, s Krauss I. 127., ki csak egyszerűen felemlíti. V. ö. TörökMagyarkori A. o. III. 15. 1. 4) Ez a per is lappang. Említi Haller i. li. 6) Lásd. u. o. hasonlag ez országgyűlésre téve. Szalárdy — 98. 1.— Megfoghatatlan tévedéssel 1634-re teszi e nótapert s az egész drámát