Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

21. fejezet: 1630

I. Bethlen a trónkövetkezés kérdését még életében elintézte. A legfontosabb kérdéseket, az az országgyűlés szabályozta, mely Katalint férje utódává választá : követi őt a fejedelemségben Katalin, kinek gyámja és első tanácsadója Bethlen István a kormányzó; de az országos dolgokban rajta kivűl még a fejedelmi tanácsot is meg kelle hallgatnia: az ő beleegyezésük nélkül semmi országos kérdésben nem dönthet. Halála után ez első országgyűlés válaszszon egy kincstartót. A követségeket a kormányzó és tanács jelenlétében fogadja.

l) Végrendeletében

2) és utolsó intézkedéseiben e megállapodásokat szabályozta — teljes igyekezete oda irányúit, hogy azok állandó fenmaradását biztosítsa. De biztosítni akarta ezenkívül három utolsó hadjáratának főeredményét is, a hét vármegyének véglegesen Erdélyhez csatolását. Ezért hívta össze a kassai tanácskozást, ezért találkozott Murtezával a budai basával, ezért küldte Apafit a portára. De csak az alkudozások megkezdéséig juthatott: elébb..meghalt mintsem bármi eredményt érhetett volna el. Mind a három béke a hét megye Bethlen halála után azonnal visszaszállj on. Apafinak az volt a megbízatása: kivinni a portán, hogy ezt a visszaszállást a határszélen felállítandó török erő gátolja meg. De Apafi még egy hónapot töltött Erdélyben s csak oct. elején indúlt el. 3) Bár Bethlen halálára havok óta el volt készülve kör') Lásd az 1626. máj. 24-iki törvényeket. 2) Kiadta egy külön füzetben Koncz József Maros'Vásárhelytt. 3) L. a brassai tanács oct. 6-ki számadását Törökmagyarkori Allamokmánytár II. k. 145.1. Kétségtelen, hogy ez napon Apafi már tú! volt Brassón.