Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok

;cgének engedett és adott, ahoz semmi közöket ezután nempraetendallják. Adgya ezt is kegyelmes urunk előnkben felséged ezen propositiójában, bogy az, mely rész birodalmat római császár ő felsége, Magyarországból felségednek adott és engedett, arról ő felségét országúi diplománkban assecurálnók, bogy kit Isten eltávoztasson, ba felségednek liolta történnék, az felséged halála után azokhoz semmi közünket nem praetendalljuk. Azért kegyelmes urunk egész országúi consentiálunk és assecurálljuk ő felségét arról is, az felséged kegyelmes jó akaratja szerint. Ar ti cuius III. Az portának contcntálására, és római császárral való békesség tractáló commissáriusok költségére, az státusok Ígérnek <"> felségének minden portáról 12 forintot két terminusban adni. Számlálja elő kegyelmes urunk felséged az portának állapattját és arra való szorgalmatos gondviselését, holot az mi megmaradásunk Isten után a portának contentálásából áll affelőtt az megnevezett tractára küldendő bizonyos commissá-' riusoknak költségét is. Noha penig nem tagadhatjuk magunk, és szegény kösségünknek is nyomorult fogyatkozott és terhes állapatját, mivel ez salus patriae, erőnk felett is meg kell magunk erőltetnünk, Ígérünk azért felségednek országúi, minden rendbeli szükségeink betelljesitésére minden kapuról tizenkét két forintot, felét ad festum beatorum Petri et Pauli, felét penig havi Boldog asszony napra, mely augustusnak negyedik napján esik, felségednek beszolgáltatni. Ezen tereli viselésre az magyarországi uraink atyánkfiai is igérik magokat, az szász uraink is azonképpen: könyörögvén alázatosan felségednek mint kegyelmes urunknak, sok méltó mentséginkre és fogyatkozott állapatunkra kegyelmes tekinteti lévén legyen contentus vele. Articulus IV. Végezték az státusok communi voto, hogy a régi jó potura négy pénzben vétessék el itt benn Erdélyben is az 16, 20, 21, 22 esztendőkben vert apró fejér potura penig indifferenter két magyar pénzben, ö felsége is az adóba úgy vetesse el. Interim mindenféle olcsó marhának valóra elébbeni állapatjókban maradván, melyet ha valamely áros avagy kereskedő ember feljebb venné, bizonyos inspectorok által marhája pénz nélkül vétessék el.