Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok

mesen behozta, testi szemeinkkel ilyen csendes állapatba meghatta látnunk. Legyen áldott ő szt. neve érette. Könyörgünk ő szt. felségének, hogy ezután is felségednek legyen kegyelmes gondviselője, minden dolgaiban áldgya meg felségedet, és szerencséltesse, szegény fogyatkozott állapatbeli nemzetünknek, és az keresztyénségnek megmaradására. Articulus I. Iiogy ö felsége az császárral ü felségével való békesség tractáláskor Erdélyről sem feletkezvén el, az Statusok ö felségének nagy hálaadással köszönik, és plenipotentiat is adnak <"> felségének, egy keresztyénséges békességnek véghez vitelére, cum plenária assecuratione confirmandi et approbandi. Hogy penig az úristen az felséged szivét, elméjét, gondolatját erre vezérlette, hogy római császárral ő felségével is ez szent békességét végben vitte, ebben is követte felséged az keresztyén fejedelmeknek minden dicséretre méltó példájokat, holott felséged az egész magyar nemzetnek szép szabadságát, törvénnyét, jó hírét, nevét, leesett és eldőlt, és felfordúlt állapatját felemelte, egyenesítette, megvirágoztatta, és in integrum restituálta, kinek nemcsak mi, hanem posteritásink is méltán örülhetnek, nagy hálaadással vesszük felségedtől mint kegyelmes urunktól. Ennyivel inkább, hogy felséged minket is országúi alázatos híveit, az következendő üdőkre és állapatra nézve el nem felejtett, hanem szükségesnek találta Ítélte lenni, és utat is irtott reá, hogy több szomszédos országoknak provincziaknak cselekedete szerint, császárral ő felségével egy bizonyos közönséges békességt szerzendő. Mivel penig országúi, mi is méltónak örvendőnek itíltük és hasznosnak romai császárral ő felségével való confederationknak instituálását: könyörgünk felségednek mint kegyelmes urunknak, felséged ebbeli gondviselését is ne vonnja meg tőllünk, hanem az traotat persequálja és continuálja. Mi egész országúi cum plena authoritatem (így) plenipotentionalist és assecuratoriat adunk felségednek, hogy valakit felséged arra fel akar küldeni az plenipotentia mellett, azoknak végezesit, minden részből confirmálljuk és approbálljuk. Excipialván csak az török dolgát, holott Transsylvania in faucibus eorum sít posita. Articulus II. Assecurallják az Statusok ö felsége kegyelmes kívánsága, szerint, római császárt ö felségét, hogy in casu mortis suae serenital is, az, mely részt birodalmat Magyar országból <"> fel-