Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok

Annál kisebbet, kocsi talpára valót, tizenhat pénzen. Öreg rúdvasat, kiben két annyi vagyon, mint egy öreg singvasban, negyvennégy pénzen. Azonképpen egy liosszií szántó vasat nyolezvan pénzen. Kisebb rúdvasat huszonkét pénzen. Az hol penig az mívesemberek azoktól akarnak vasat venni, kik házoknál árulják az vasat, az ilyenektől az olyan vasat, ki drágább tíz pénznél, ne vegyenek feljebb egyet két pénznél, azaz minden tíz pénz után nyerjen két-két pénzt, az ki kereskedik vele. Az csetneki közép vasat tizennégy pénzen. Itt is az kit azszeríít csinálnak, úgy adják. Az csetneki apró vasnak nyolez forinton százát. Erdélyben is azszeríí vasat így adják. Az erdélyi aczélnak mázsáját az hámorokon adják hét forinton. Alábbvalónak másáját hat forinton. Az öreg hajtott végű vasnak százát tizennégy forinton. Az marok vasnak százát öreget öt forinton. Az középszerűnek százát négy forinton. Az kocsira valónak százát három forinton ötven pénzen. Az léczszegnek százát tizenöt pénzen. Héazó szegnek százát, az ki igen jó, egy újjni hosszú, öt pénzen, de ó szeget ne elegyítsenek közibe. Az kŐmívesekrŐl. Az rakó míves mesternek, az kinek enni adnak, egy napra adjanak huszonnyolcz pénzt. Egy kőműves legénnek adjanak húsz pénzt. Tanuló legéimek tizennégy pénzt. Az mely kőműves mesternek enni nem adnak, adjanak harmincznyolcz pénzt. Az kőműves legénnek, kinek enni nem adnak, 28 pénzt. Inasnak huszonegy pénzt. Az ki ölszámra alkuszik, egy temérdek falnak, ki három singes leszen, ölitől adjanak egy forintot. Két singes falnak ölitől hetven pénzt. Másfél singes falnak ölitől ötven pénzt. Egy singes falnak ölitől harminczöt pénzt. Egy ajtó mellyékétől, cziffrás faragott mű, kinek az szemöldeke kornisos, az magossága tíz arasz, az virága négy arasz, adjanak tőle hét forintot. Ennél alábbvaló ajtót, kinek virága három arasz egy hivelkes tenyérni, adjanak öt forintot.