Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)
20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok
hun szükségesebbnek és alkalinatosbnak itili ő kglme az Lava» alatt táborban szállítsa. — kiknek egy részét az új épülethez vigye fel vigyázásnak okáért, más részét Ugrón Pál uram mellé rendelje az Ojtozban. Ezek penig ne csak aprónként járjanak fel, hanem derekason ott fenn lakjanak, hiszem ha az mi szegény atyánkfiai mostan az táborban szenyvedik az sanyarúságot, ő kglmek is az havasban az kalibákban és jó szenek mellett elszenyvedhetik az vigyázást. Azért csak élésért bocsásson renddel haza ő kglmekben, az többi penig derekason ott fenn lakjék, valameddig az szükség kévánja. Sőt mivel idején szükség az utaknak erősítésére gondot viselni, hogyha kévántatik akkor ember ne kapjon kétfelé, mihelt isten ő kglmeket hazaviszi, fejenként mind lovas és gyalog szolgáló rendet, s mind penig jobbágyságot, egy szóval megmondva minden rendeket fejenként felvigyen ő kglme, és az fegyver mellett kapákkal, ásókkal, lapátokkal, tekenyőkkel menjenek fel, és valahol kévántatik az útaknak erősítése, ne az fáknak levágásával, hanem mentől erősebb mélyebb ároknak, sáncznak hányásával erősítsék meg az utakat; mindenekfelett az Ojtoz útját kiváltéppen. az hol ő felsége fundálóival elfundáltatta volt, és mentől hamarébb lehet, ezt ő kglme elvégeztesse. Ha, penig az tatárnak Moldvában létét bizonyoson érti ő kglme, az mint feljebb is írám, mind lovas és gyalog szolgáló rendet, és az egész földnépét fejenként személy válogatás nélkül minden rendeket felvévén, az hova legszükségesebbnek itili ő kglme, Kemény Boldisár uramnak és több gondviselő uramnak tetszésekből oda gyűjtse mind Csíkból és az több útakról is, mentől felesben lehet. — Mindazáltal az több utakat is pusztán nem kell hagyni vigyázó nélkül. Tudván ő kglme, hogy az szoros útakban lehet legjobb módjával való resistálás az ellenség ellen, azért mind maga böcsületire és hazájához való szeretetire nézve igyekezzék ő kglme conjunctis viribus az ellenségnek resistálni, ha kévántatik. Mely ő kglme fáradságáért mind hazájától s mind az mi kgls urunktól ő felségétől vehessen tisztességet, becsületet és méltó jutalmat. Valameddig azért az tatárnak kűnlétét érti ő kglme, mindaddig continue így igyekezzék ő kglme gondot viselni. Ezen ő kglmének adott instructiócskámon kiül is penig az szükségnek és állapatnak mivoltához képest pro sua industria atque prudentia valamit jobbat s hasznosbat feltalálhat ez dologban, Kemény Boldisár uramnak és több gondviselő uraimnak tetszésekből azt igyekezze követni. Mivel penig Keresztesi uramnak az császár adajával és
