Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)
20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok
Articulus VII. Az tordai hídnak vdma certis conditionibus confir máltatik. Az tordaiak az mely mandatumot impetráltanak a hídnak vámja felől Felségedtől kegyelmes urunk, tudniillik sok költségeket számlálván annak építésére, hogy vámfizetés nélkül se rajta, se mellette el ne mennének, nekünk is tetszik in reconpensam suarum expensarum, de ilyen conditióval, hogy az nemesség számára vagy búzát, bort, és akármi terhet visznek ott el szegény községink, vagy magunk szekererei, azokon semmi vámot ne vegyenek, hanem anélkül bocsássák el őket. Articulus VIII. Huszt várának inscriptiója approbáltatik. Hogy Felséged kegyelmes urunk az tekintetes nagyságos gróf Bethlen István gubernátor urunknak ő nagyságának Huszt várát pertinentiáival és miuden jövedelmivel egyetembe az aknával együtt ötvenezer aranyban inscribálta, azt mi is egész országúi mindhárom nemzetől akarjuk, approbáljuk, ratificáljuk, az Felséged arról emanáltatott inscriptionalis levele és abban specificált conditiók alatt. Kívánjuk is az úristentől, hogy ő nagysága gubernátor urunk Felséged szerelmes atyafia és ő nagysága szerelmes maradéki boldogúl jó szerencsésen bírhassák. Articulus IX. Az vitézlő rend meg fenyítéséről és az udvari kék gyalogok állapotjában az elöbbeni articulus ob ser váltatik. Az vitézlő rendet kegyelmes urunk hogy Felséged könyörgésünkre compescálni ígírte, Felségednek alázatosan megszolgáljuk, könyörögvén azon Felségednek, hogy udvari főkapitányának ő kegyelmének Felséged az mint serio demandált, ennekutána is Felséged kegyelmes annuentiája accedáljon, és az malefactorokat ő kegyelme érdemek szerint büntesse meg. Az udvari kék gyalogok állapatja felől is az mint Felséged kegyelmesen resolválta magát, könyörgünk Felségednek, az előbbi erről való articulusunkat Felséged kegyelmesen observáltassa vélek.
