Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok

Articulus X. Az jobbágy megadása és szökött szolga felöl való elöbbeni articulusok és processus helybenhagyatik, az nemes embereknek majorságok harminczadtól eximáltatnak. Az jobbágyság állapatja és mint megadások felől egynehány úttal végeztünk; most is Felséged kegyelmes annuentiájából azon articulusokat confirmáljuk. Az szökött szolgák felől is penig az régi articulusok és processusok obseváltassanak mindenekben. Az harminczadosok is liogy az előbbeni jó rendtartást observálják, az nemességnek magok sarlaján termett búzájokat és minden egyéb majorságokat meg ne harminczadolják, sőt ha búzájokat tokmában eladnák borért, azt is meg ne harminczadolják, hogy könyörgésünkre Felséged annuált és kegyelmesen resolválta magát, primo quoque tempore erről nekik demandálni ígírvén, Felségednek mint kegyelmes urunknak megszolgáljuk. Articulus XI. Az ecclesiastica personáknak in iniuriam dominorum terrestrium az korcsmatartás interdicáltatik. Hogy az ecclesiabeli személyeknek az dominus terrestrisek iniuriájára korcsmát tartani szabad ne légyen, azelőtt is elvégeztük volt, most is végeztük országúi, hogy az ecclesiabeli rendek salva eorundem dignitate tartsák állapatjokhoz magokat; korcsmát az dominus terrestris kárára és akaratja ellen szabad ne légyen tartani; ha kik penig ez ellen cselekednek, szabadosan vágattassék ki az boroknak feneke. Articulus XII. Az oláh püspökök az taxát az régi szokás szerint exigálják. Az oláh püspökök is kegyelmes urunk, hogy szegény jobbágyinkat ne sarczoltassák és mód nélkül való taxát rajtok ne vegyenek, Felséged kegyelmes resolutiója szerint tartsák az régi szokáshoz magokat, egész országúi egy akarattal végeztük ; alioquin, ha excessus találtatik, kiváltképpen szolgáiktól, ha mi esik azokon, magoknak tulajdonítsák.