Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1622. szept. 29—oct. 27. Beszterczei országgyűlés

8 gróf Thurn Mátyás a hét evaiigélicus tartomány evaiig. ren­deinek biztosa, ki a temetésen is jelen volt, Brassóbul indult el Bethlen követével a portára.E követség különös leleple­zésekkel jött. Ferdinánd a spanyol és lengyel királyokkal s katli. német fejedelmekkel egyesülve akarja a portát megtá­madni, Európából kiszorítani. A fővezérséggel üt Bethlent kí­nálták meg, s jutalmul Bosniát és Erdélyt, mint önálló király­ságot ajáulják neki. De ő, mint a porta híve, ezt nem fogadja el — ellenkezőleg kész húsz nap alatt Kassára kiindulni s Csehországba nyomulni. Várja a porta parancsát és segélyét. E dologban csak annyi volt az igaz, hogy Bethlen haj­landó lett volna megtámadni Ferdinándot, ha erre a portától segélyt kap, a mint kétségtelenül a német főurakkal ez ügyben tárgyalt is. Nem valószínűtlen, hogy a Ferdinánd-féle coalitio úgynevezett elárulásával pressiot akart gyakorolni a portára. De nem lehetetlen, hogy ily kérdés tételére más is birta őt. A porta a nickolsburgi békét maga ellen irányzottnak magya­rázta. Az sem valószínűtlen, hogy Hermann által maga Beth­len hívta fel Ferdinádot ily coalitio létrehozására, s maga ajánlkozott vezérnek. De a régi példákon okulva tartott attól, a bécsi udvar azt a tervet el fogja a portának árúlni — — mint ezt máskor is tette — s meg akarta előzni a dolgot. De Roe Tamás az angol követ, kinek ekkor a portán legnagyobb befolyása volt, ellene dolgozott a fejedelemnek, a Bethlen-féle tervezetet a divánban koholmánynak jelenté ki s a diván határozata az lett, hogy a budai vezér parancsot ka­pott, csak azon esetre adni Bethlennek segélyt, ha a császár ellene támadólag lépne fel. Ez alatt eljött az őszi országgyűlés ideje, melyet Beth­len szept. 29-ére tűzött ki Beszterczére. A fejedelmi előterjesztések teljes egészükben nem ma­radtak ránk: azok a vallás, pénzügyi és közjogi kérdést illet­hették. De egy, a legérdekesebb pontja, a székelyügyre vonat­kozó fenmaradt. Annak a SZÍVÓS ellenállásnak, mit a székelyek a múlt században kifejtettek, mégis volt haszna, s a közterhek J) 1622. aug. 22-én ért a portára. Roe Tamás Szalaynál Esterházy élete II. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents