Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1622. szept. 29—oct. 27. Beszterczei országgyűlés

nevezetes része alól ki tudták maglikat vonni. Nevezetesen jobbágyaik nem vettek részt a katonáskodásban, s Bethlen, ki seregei szaporítását és reformálását már ekkor megkezdé, ez egyenetlenség megszüntetésére javaslatot tett. A rendek a tárgyalás folyamában arra is kiterjeszkedtek, s mint látandjuk. Bethlen óhajtása értelmében oldák meg. De elébb egy csomó más törvényt tárgyaltak le. Az első törvényt a rendek a zsidózók ellen hozták : megűjíták az ellenük korábban hozott törvényeket. Azután kivetették az adót: portánkint tíz forintot, s városokra egy összegben róván ki. A fiscalis javak visszaváltliatása ügyében Kolozsvárit 1615-ben hozott törvényeket megújíták. A részekben létező egyházi nemesek (t. i. a papok utódai) nemességük megerősítése ügyében ide rendeltettek. A rendek felhatalmazták a fejedelmet, hogy az ügyet Váradon, a mint oda kimegy, vizsgáltassa meg s intézze el. A belényesi rézbányában a patronusok szolgáltassák be kötelezettségük szerint a fát: a városi birák a jobbágyokat no tartóztassák le. A harminczadosok tiltassanak el a zsarolástól. A kajáni országút javittassék ki. A poltura ügye ismét felmerült. A régi pótra 4, az új húsvétig 3, azután 2 pénzben vétessék el. De jó pénzt az országból kivinni tiltva van. Hunyad és Szörény vármegyék közt a jobbágyok kiadására vonatkozó egyességet a jövő országgyűlésen mutassák be. Felhatalmazták a fejedelmet, hogy a kormányzótól Ilye várát szerezze meg a fiscusnak. A székelyek megegyeztek, hogy a portai adó fizetése czéljából a köztük élő jobbágyok megszámláltassanak. Elrendelék, hogy az ősjobbágyok (azok t. i., kik Mihály beütése előtt is azok voltak) választassanak el az újaktól s ne Írassanak lajstromba : de a kik azonkívül vannak s átalán minden más jobbágyok írassanak össze. *) ') Y. (). n7. 1621. szept. országgyűlés 2-ik art.