Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1622. máj. 1— 23. Kolosvári országgyűlés

országyülési rendek a nemesség élén mindannyian fedetlen fűvel, utánok a nők, kisasszonyok, élükön Gáspár János udvarmesterrel. A koporsót hat fekete selyembe öltöztetett ló húzta, s beláthatatlan nép követte. A menetet az udvari katonák zárták be, kiket Geréb András kapitányuk vezetett. A menet két mértföldig tartott s azután a főurak kocsira ültek. A kik vissza nem tértek, tovább folytatták útjokat Thordáig. Másnap itt gyászbeszéd tartatott, s azután Enyedre mentek. Mindkét helyen a menet elé jött a tanács. Innen Fejérvárra mentek — hol hasonlag ünnepélyesen fogadtattak a gyászoló város által. A koporsót a sz. Mihály kapun át a palotába vitték, hol a gyászszertartás kezdetét vette. Első a püspök gyászbeszédet tartott, utánna Balai Mihály fehérvári iskolaigazgató szónokolt, Böjti Gáspár marosvásárhelyi professor elegiát szavalt. Azután Kemény János s a catli. Mindszenti Gábor szónokoltak. A temetés jun. 29-én az országos rendek, nagyszámú papság s roppant nép és a küludvarok (császár, lengyel király, oláh vajdák) követei jelenlétében Szent Mihály egyházban, hol gyászversek voltak felakasztva, s Castrum doloris felállítva, reggel 7 órakor vette kezdetét. Balai a rector szónolt, ezt követte Debreczeni Gáspár elegiája, mire passió következett előadva Miskolczi Gergely által, melynek végével Apollo s a kilencz múzsa gyászát adta elő. Másnap jun. 30-án hasonlag az országgyűlés jelenlétében az e czélból készített leveles színben volt a gyászszertartás, egyházi beszéd és szónoklat. Maga a temetés jul. 1-én a kitűzött napon tartatott meg. Kezdetét a palotában vette. A püspök beszédét Körösi István gyászverse s Szombathelyi Márton szónoklata követte. A gyászmenet megindúlván, a koporsót a leveles színben felállított Castrum dolorisra helyezék. Itt egyházi szónoklatot a tiszai superintendens, oratiót Böjti Gáspár, a 13 éves Bethlen Péter tartottak. Innen a templomba mentek, mely fekete posztóval volt bevonva. A koporsót, mely előtt Kornis Gáspár feliratos ezüst táblát vitt, a bíborral bevont Castrum dolorisra helyliezék. Három énekkar (a kassaiak, kolosváriak s a szászoké) emelte a gyászünnepély fényét. Az egyházi beszédet Alvinczi Péter, az oratiót Opitz Márton fehérvári tanár tartották. A/, ország köszönetét és gyászát Sarmasági Zsigmond