Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)
20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok
1 íj 2 2 . SZEPT. 29. OCT. 1 111 akármely embereknek instantiájokra is, szegény jobbágyinkat, kik oda quaestus causa mennek, arestálják. Melyről vicissim végeztük, bogy a modo in posterum senki instantiájára jobbágyinkat meg ne merészeljék tartóztatni, sub poena ducentorum florenorum, kit azon vármegyebéli ispánok az Felséged mandatumával exequálhassanak; banem, ba kinek valakivel mi dolga vagyon, suis módis, coram judice suo competenti juris processu keresse. Articulus VII. Az harminczadokon, vámokon való abususok tolláltatását végezik az statusok; azokon való innovatiókat, insolita exactiókat megtiltnak. Az őrmezei hídnak megcsináltatását az vám keréknek levonatása alatt injungálják, vámok helyeinek meglátására commissariusokat denominálnak, és az vámokról való igasságokat in transumptis producáltatni hagyják. Nem kevés panaszolkodások vadnak kegyelmes urunk harminczadosok és gyakor helyeken való vámosok felől is, kik az szegény úton-járókat és kereskedőket szokatlan exactiókkal graválják. Tetszett azért Felséged kegyelmes akaratjából, hogy minden helyben lévő harminczadosok tartsák az elébbi constitutióhoz magokat. Az beszterczeiek is semmi innovatiot ne cselekedjenek. Az debreczeniek is semmi innovatióval és szokatlan exactiókkal az kereskedő embereket ne terheljék, hanem az régi szokást tartsák mind az vásár dolgából és egyebekből is. Az ott való harminczados is, ha az előtt szokás nem volt, az egy sót az száz kű-sóból meg ne vegye. Az őrmezei vámnak is, hogy ha az hídját meg nem csinálják az gyűlés után egy holnapra, az vármegye ispáni kimenvén, az kerekét vágják le és az vám tolláltassék. Az sibai, udvarhelyi és ott körül lévő egyéb vámokon pedig ha mi abususok vadnak, azok tolláltassanak. De hogy az possessorok is ebből injuriát ne szenvedjenek, tetszett Felségednek kegyelmes annuentiájából, hogy ugyan mostan választassanak bizonyos commissariusok. Erre pedig ezeket denomináljuk, tudni illik, Balásházi László, Horváth Lázár, Szalai Ferencz és Ráthony Ferencz uramékat, az kik ad facies locorum menvén, lássák meg, az sok közzűl micsoda hely érdemel vámot és micsoda nem, és Felségedet fide mediante in relatorys informálják. Az patronusok is pedig azokról való igasságokat in transumptis producáltassák Felséged eleiben ugyan akkor, signanter pedig az sibai és udvarhelyi vámokról.
