Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1616. jun. 24—jul. 3. Alvinczi országgyűlés

1616. JÜX. 21.—JUL. 3. 49 Erdélyben Bethlen, és Sztambulból, hogy mennyire dolgoznak ottan Homonnai mellett, ez nem is látszott lehetetlennek. De minthogy a nagyszombati béke után Homonnai direct felhatalmazása világos békeszegés lett volna, úgy hitték elérhetni e czélt, ha Radult ellátják menlevéllel s felhatalmazzák, hogy toborzzon serget, melylyel Havasalföldét visszafoglalja. A dolog azt az oldalát, hogy Havasalföldébe sereggel csak Erdélyen át juthatni, érintetlenül hagyták: igazítsák el azt ők ketten.*) S ők csakugyan el is akarták igazítni: Homonnai lengyelországi összeköttetéseinél fogva, s felhasználva Báthory Andrásnak befolyását, összegyűjtött némi lengyel és kozák hadakat,

2) Radul Magyarországon fogadott vitézeket; a két sereg, mely különböző úton volt elindulandó, találkozván s csatlakozván, együtt fog Bethlen ellen menni. Homonnai, mint Bálint nevének és igényeinek örököse, birtokában a Bocskayféle koronának

3) — nem is kétkedett a sikerben. Hígvelejű embereket Erdélyben is talált, kik ottan akarták útját előkészítni, s legkivált a szászokra számított, kikre, úgy hitte, R,hener által fog hatni. Lippa átadásának elrendelése által azt hitték, hogy ez országban annyira elmérgesedtek a kedélyek, hogy az actioba lépés ideje eljött, S ehez képest cselekedtek. Homonnai, Kúun István, Putnoky, Koch, Mocsonyi és Folti nevű megbizottjait — ő maga, lengyeljeivel később szándékozván alájőni — előre küldötte Kállóba, melynek kapitánya meg volt nyerve, hogy ezzel egyetértve ültessék fel a hajdúkat. Utasításba adta nekik, hogy értesítsék jövetelükről a lippaiakat s biztassák kitartásra, magok pedig a felültetendő hajdúkkal nyomúljanak Erdélybe, nyerjék meg az elégületleneket s a Bethlen által proscribálta]) Fraknói »Páziuány Péterről« irt nagybecsű művében I. k. 190 1. kivonatban felhozza Mátyásnak 1616. jun. 6-án Molarthoz intézett nevezetes iratát, melyben elhatározá a császár »elliagyni az eddig követett útat« s mig kedvezőbb idők jőnek, a nagyszombati béke irányában semlegesen viselni magát. 2) Ali budai basának máj. 18-iki levele. Orsz. Ívtár. Fasc. 102. nro 1. 2. a Thurzó-féle acták közt. 8) Ali fennidézett levele. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. VII. 4