Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1616. ápril 17—máj. 7. Fejérvári országgyűlés

híresztelésekkel szemben lépjenek fel komolyan: idézzék meg Homonnait Prágába a császár színe elé. *) S szemben vele a császár, valójában Klilesl úgy mutatta, mintha ez egész mozgalom ellenére volna és kiadta a kívánt rendeletet, melylyel Homonnait színe elé idézi.

2) Mindamellett azt, hogy Homonnai mozgalmaiban, főként a hadfogadásban szünet állott be, nem e megidézésnek, hanem a nádor erélyes intézkedéseinek s Forgács buzgalmának, melylyel azokat végreliajtá, lehete leginkább köszönni. 3) 0 attól fogva, hogy a béke megköttetett, komolyan vette azt, s őrködött annak megtartása felett. Dóczyt, a szathmári kapitányt, ki talán egyedül volt a főbb tisztviselők közül az udvar valódi czélzataiba beavatva, s épen ezért a vett intézkedések daczára ') Thurzó nádor Bittse, 1616. febr. 28. Klileslnek a Homonnay-féle mozgalmakról ír, melyek nemcsak Magyarország, lianem a szomszédos keresztyén országok nj-ugalmát is fenyegetik, melyek lia nem fojtatnak el, erőre kapnak. sOmnium autem maximé necessarium esse videtur, ut S. M. S. meo tamen absque praescripto pro clementi sua voluntate sine mora peculiarem et proprium suum ad supradictum d. Homonnay emittat cursorem, per quem eundem ad reddendam liujus sui moliminis rationem Pragam ad se benigne pariter ac strenue citare dignetur.« Sajnos volna, liogy a Balassa-féle mozgalom lecsendesedése után új támadjon. Minuta orsz. ltár. Act. Tliurz. Fasc. 1. Nro 128. ") L. Törvények és Okir. XXXVIII. 3) 1616. mart. 11. Forgács Zsigmond Kassáról ezeket irja a nádornak : »Ezelőtt is megírtam volt Kgdnek, hogy sok munkám, írásom és fenyegetésem által azokat az hajduhadnagyokat, az kik csaknem valami nagy motust inditának az ő egyben való gyülekezetekkel, immár eloszlattam és széljel ki imide, amoda leszállottanak. Igen jól is esék penig az dolog, hogy érkezvén az Kgd írása és parancsolatja is ; annak fölöttö az is igen jó volt, hogy az ő fölsége Kgdnek küldött resolutióját ide küldötte volt Kgd, mert én mind az ő fölsége levelének az mását leiratváu, mind az vármegyéknek s mind az végbelieknek s mind az hajdúknak elküldöttem levelemben, melyet hogy megértvén mindenek, nem lenni afféle hadgyüjtésben ő felségének akaratját, azontúl más gondolat ütközött fejekben, és az mint az Lónyay uram levelébül is megérti Kgd, mostan immár azok az hadak és hadgyüjtő liajduk leszállottanak és széljel eloszlottanak, és ha ugyan valóba hozzá nem fogunk vala, bizony semmi nékül el nem múlik vala, hanem valami elékerekedik vala belőlö. Mostan immár istennek kegyelmességébűl békességben és csendességben vagyon ez ország, ha esmég valaki nem találtatnék, az ki efféle dologra nekibiztatná őket«. Orsz. ltár. Act. Thurz. Fasc. 50. Nro 41.