Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 6. 1608-1614 (Budapest, 1880)

17. fejezet: 1608-1613 - 1612. nov. 20 — 29. Szebeni országgyűlés

Rákóczy Istvánt küldé, *) figyelmeztetvén ezt, hogy a Temesvár körüli végházakra nincs kellő vigyázat, hol pedig négyezer török áll.

2) E közben közvetlen környezetében készült árulás ellene. Nagy András, ki a télen elállott tőle s a hajdúmozgalmakban is részt vett, ismét visszapártolt hozzá, s hajdúival táborába jött, Vele volt felesége is, s ez asszonyért »ki deli frau-czimmerököt tart« 3) ismét benső viszony fűződött köztök. Nagy azonban már nem bizott Báthory csillagában s készült elpártolni tőle. Aug. 8-án bizalmas levelet intézett Giczyhez, felajánlván, hogy Báthoryt megöli. 4) A levél Báthory kezébe került, s ő gyors cselekvésre határozta magát. Aug. 12-én ebédre hívta Nagy Andrást, tisztességesen megajándékozta s ebéd után kivitte a vinczi mezőre versenyt lovaglásra — s ott helyt levágta. 5) De mintha féket vesztett szenvedélye már nem ismert volna határt, kedvesének Dengeleginének szül. Török Katának egy étekfogóját s lovászmesterét, kikről úgy hitte, hogy ez aszszonnyal viszonyt fűztek, — levágta.

6) ') Báthory levele Gy.-Fejérvár, júl. 9-ről Dúczylioz, a titkos ltárban. E levél alapján Dóczy is irt a királynak, Szathmár, júl. 13-ról. (U. o.) 2) Báthory júl. 30. Dóczynak : »mert uram, mi az coufoederatiot s az szép magyar Í zeretetet úgy igyekezünk kegyelmetekkel megtartani, hogy semmi részében innét az mi részünkről ne violáltassék.« 3) Pernyeszi Gábor Dóczynak, Szathmár aug. 15-én irt leveléből. (Titk. ltár.) 4) A titkos levéltárban meg van Nagy András levele : Giczy Andrásnak, »az hatalmas török császár választott Erdélyországnak fejedelmének. Megértette, hogy a szultán őt választotta fejedelemmé. Felszólítására, hogy a hajdúságot illtesse fel Giczy mellett, készséggel megfelelne, de most Erdélyben van. »Ugy vagyon, hogy bizony nagy vigyázás vagyon reám itt benn, annyira, hogy kijárni is nem igen merek, de várok csak az üdőtől és az alkalmatosságtól, elliigyje ngod bizonyoson, hogy vagy mezőn leszen, vagy mint módot keresvén benne, szent Mihály napig véget akarok éleiének vetni.« — Az istenre kéri, hogy e levelet senkinek se mutassa meg. Ha ezt végre hajtotta, kimegy Magyarországra, s felülteti a hajdúkat, »mert, ha ezelőtt Erdélyt és Magyarországot egyedül megtudtam zavarílaui, mennyivel inkább nagyságoddal együtt; hiszem istent, hogy minden dolgunkban jó módot ad.« ") L. Törv. és Okiratok XLTI. a) b). Pernyeszi levele Dúczylioz, Szathmár, aug. 15-ről, a titk. ltárban. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. VI.