Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 6. 1608-1614 (Budapest, 1880)

17. fejezet: 1608-1613 - Törvények és okiratok

(7) Végeztük azt is országúi, a Gálffi János és Gyulai Pál halálától fogva a jus legatum felszabaduljon. (8) A terminus, hogy meg legyen suis temporibus, megengedte ő nga, a publicált jószágok is akkor láttassanak meg. (9) Az szászság közül az, ki székelységnek kötötte magát az éhség miatt, megszabaduljon, ha megfizeti, a mit neki adtak. (10) Jelenti nagyságod, hogy a székelység közül sokan az ország szolgálatjától megvonván magokat, jobbágyá lettek, ki miatt a közönséges szolgálatban fogyatkozás esik. Tetszett azért, hogy generális urammal ngod cirkáltassa meg, és az hol afféle találkozik, foglalja ki az ura kezéből és restituálja priori statu. Ha penig mászszor megpróbálja, hogy ismét jobbágyságra adta magát, halállal büntettessék meg. (11) Tetszett országúi, hogy minden rendbeli perceptoí'ok, akárkik legyenek, ez jövendő Szent-Lukács *) octávájának első napjára be tartozzanak jőni Kolosvárra, vagy hol az octava leszen, és mindennemű perceptiókról számot adni a directornak, melyet ha negligálnak, 100 forinton maradjanak, et nihilominus a restantiákot megvegyék rajtok. (12) Minthogy nyilván van nálunk az ngod boldog emlékezetű eleinek az országgal hasznosan való szolgálatja, kit ngod felől is megtapasztaltunk; azért minthogy jussa is vagyon ngodnak mind Fogarashoz és Kővárhoz, kiváltképpen penig hogy Kővár ez országtól elidegenedvén, nagyságod maga industriájával újonan vissza szerzette, mi is ngodat azokban assecuráljuk egész országúi úgy: hogy ngod után az maradéki is örökösképpen bírhassák, azonképpen a nagyságod famíliája is; sőt ha per legationem nagyságod valakinek akarná adni, vagy hagyni: nagyságodnak szabadságot adunk reá, könyörögvén mindazáltal ngodnak, mint kegyelmes urunknak, hogy ngod az országtól el ne idegenitse. (13) Az mi a hajdúság és azok közé uri, nemes végbeliek, fizetett és fizetetlenek és minden rendbeliek, kik liozzájok kötelezték volt magokat, dolgát nézi, mind az utolsó leszállásoknak idejéig, azaz ad ultimum diem Maji, az mint a magyar') A Héderváry collectióban »Mihály« áll. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. VI.