Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

15. fejezet: 1601-1604 - 1603. febr. 28. Kolosvári országgyűlés

mert a nemesség most gyenge s a más két nemzettel nem ért egyet. Ajánlák a szászok kiváltságai megerősítését; most még a székelyeket se lehet bántani, ajánlák, hogy német telepeket hozzanak az országba, s azokat külön kedvezményekkel lássák el. A lázadókkal tartó magyarországi nemeseket, illetőleg: Nyáry Pál részességét kitudhatni Kereki Jánostól. A többiekre nézve Csáky, Sennyey Miklós, maga Zsigmond adhatnak felvilágosításokat. Rákóczyra vonatkozó tapasztalatait Básta már megírta az udvarnak. Az oláhokkal jó szomszédság tartandó s ez idő szerint Moldovát sem lehet megtámadni. Szemben e nehézségekkel Básta ajánlá mult évi deczemberi indítványainak figyelembe vételét. De különös nyomatékkal figyelmeztették a császárt, hogy az Istvánffi és Szuhay által adott térítvényt ne hogy megerősítsék, mert az az ország jogai confirmálását foglalja magában. í) E javaslat, készítve a prágai kormány által adott instructio alapján az ő intentióinak felelt meg, s az ország alkotmányának teljes elkobzása volt. Básta jól látta, hogy ennek keresztülvitele nem fog könnyen menni, főleg Székely Mózestől tartott, 2) s nem bánta volna, ha az ő külön javaslatát fogadják el. Épen azért nem tett semmi akadályt a februári részgyűlés összeillése ellen, mely, miután a megyei főispánok s a szászok és székelyek követei összejöttek, a kitűzött napon Kolosvártt csakugyan megnyílt. E gyűlésnek, mely tulaj donképen csak egy actus létesítésére volt összehíva, nem könnyű feladata volt. Megtartani a törvényes formákat, midőn sem kormányzó, sem fejedelem nem volt jelen, csak ugy lehetett, ha magát a januári egyetemes Közülve e rendkívül érdekes jelentés Arch, des Vereines für Hieb. Landeskunde IV. B. 86—112. 11. -) Básta i. jelentésében : mit dem Zegkel Moises möchten noch wohl ezlichte heimliche Verstendnisse sein, auf welche man fleissige Achtung gibet.