Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

15. fejezet: 1601-1604 - 1603. febr. 28. Kolosvári országgyűlés

gyűlés bizottságának mondá; a mi tényleg meg is történvén, a részgyűlés hozzá fogott feladatának megoldásához. Mindenekelőtt elkészítették a fölterjesztést a császárhoz, melyet a követek voltak felviendők s melyben 15 pontban a Szuliay és Istvánífy-féle térítvény s a Básta által adott kötelezvény alapján, a szabad vallásgyakorlatnak, az ország jogai s kiváltságainak megerősítését, hivatalokba magyaroknak alkalmazását, Maximiiliánnak kormányzóvá kinevezését, stb. kérték. Egyes városok saját ügyeikben külön követeket küldenek, ellenben több magános főúrra vonatkozólag tettek fölterjesztést. 1) Azután a követség költségei fedezéséről gondoskodtak. A megyei gyűlésen e czélra kivetett adóból nem gyűlvén be elegendő összeg, a megyékre egy összegben, a székely székekre egyesek által fizetendő adót vetették ki, melyet az illető főispánok, az utóbbiaknál pedig a kapitányok és királybirák a fizetni nem akarókon per nélkül vehessenek fel. Intézkedtek, hogy a mult évi követségi adó egyik pénztárnoka Egri György megszámoltassék, s a hátralékok beadassanak. Elrendelék, hogy világosítsák fel a törvényhatóságokat, hogy »minémü szükség« kényszerítette a rendeket az adó kivetésére — de aztán, ha valaki nem akarná megfizetni ez adót, annak valamelyik faluját az, ki érte leteszi az adót, lefoglalhassa. Minden megyében két főispán és két járás levén, ha valamelyik ezek közül az adó beszolgáltatásában hanyag, a másik ennek jószágát lefoglalhatja: általában ez adó behajtására a legszigorúbb határozatokat hozták. Az e gyűlésre meg nem jelent követek jószágán az ispán 200 frtot dúlhat. Elrendelték a latrok kergetését. A követek jószágait visszatértükig hadba menéstől, élésadástól fölmentették. 2) Márcz. 9-én a rendek kiállították a követek számára a megbízó levelet 3) s két nappal utóbb az időközben Kolosvárra ') L. Törv. és írom. XLII. b). =) U. o. XLII. a) 3) U. o. XLII. c).