Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

16. fejezet: 1605-1607 - Törvények és irományok

täte, mindezekben pedig ő nagyságának immediate authoritása legyen, mindenféle törvénytelenségnek, insolentiáknak, pártolásoknak és egyéb vétkes személyeknek, főképen contra turbatores publicae pacis patriae et quietis, servatis de jure servandis, adbibito etiam praemissorum consiliariorum consensu; liogy pedig mindezeknek végbevitelében ő nagyságának nagyobb módjaiellessen, holott a pénz nervus rerum gerendarum valahol ő nagysága a fiscusnak vagy jövedelmét avagy summáját értheti, mind tisztartóknál mind egyebeknél, kikeresvén számvétellel és egyéb jó móddal exequáltassa. Ha pedig ő nagysága kezéhez valami jutott volna is, ad publicas necessitates fordítsa, ha másoknak volna is azonképen cselekedjék ő nagysága ; kiváltképen pedig Ítélik ő kegyelmek, országúi, hogy Haller uramnál fog valami lenni, melyet ő nagysága authoritate tőle exigáljon, et ad publicas patriae necessitates convertáljon. (2) Miérthogy pedig ő felsége is ő nagysága mellé tanácsokat rendelt volt, hogy mind erre inkább elérkezzék ő nagysága, most is bizonyos személyeket rendeltünk ő nagysága mellé, kik continuusok legyenek, hogy ő nagyságát minden reá következendő nyavalyákból subleválkassák, minthogy lcözelb is laknak, 11011 cassatis neque abrogatis coeteris consiliariis, et in casibus necessariis consulendis: a választott személyek pedig ezek: Sennyei Pongorácz uram, Haller Gábor uram, Bornemisza Boldizsár uram, szebeni királybíró uram, Kornis Boldizsár uram, Trauzner Lukács uram, Szilvási Boldizsár uram, kiknek ő nagysága segítséggel legyen itt való létekbeli költségből. (3) Ez mái nap, ki januariusnak 23-ik napja, értettük derékképen gubernátor urunk ő nagysága propositióiból mind az urunk ő felsége halálát, mind az magyarországi uraink atyánkfiainak a testnek temetése felől való akaratjokat, mely ilyen: hogy 1-a Februarii akarnák Kassáról elindítani ide Erdély felé solita és ugyan regia pompa, minthogy méltó is ilyen jóltett urunkat, fejedelmünket méltóságosan temetni, de minthogy kívántatik mi tőlünk is országúi úgy eleiben készülnünk, hogy mind a keresztyén fejedelmek előtt jó hirünk nevünket meg ne gyalázzuk, a mi szeretetünket pedig ő felségé-