Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

16. fejezet: 1605-1607 - 1607. aug. 6. Fehérvári országgyűlés

Ez utóbbi még mindig Homonnaitól tartott, ki pedig tényleg már ekkor nem akart egyebet, mint bogy birtokjogi követelései mennél kedvezőbben intéztessenek el. Nem kevéssé döbbentette meg, midőn a budai basa július vége felé azt a csodálatos kérdést intézte hozzá: hogy miért szólitotta fel őt (t. i. a basát) az ő barátja Mátyás fő berezeg, hogy ne levelezzen többé az erdélyi fejedelemmel, mert Rákóczy már az ő hivők? Rákóczy e levelet annak jeléül vette, hogy a főherczeg Homonnait ellenében elejté— pedig az valóban a budai basa elidegenítésére volt számítva — s a levelet azonnal megküldé Forgácsnak.

2) Más számításai is voltak a felső-magyarországiakat illetőleg: Nagy-Bánya visszacsatolása, s az ő saját ottani uradalmainak pusztítása, elfoglalása, melyekért Forgácsnál panaszt emel. 3) Ez aggodalmak és nehézségek közepett, midőn már más vágya sem volt, mint, »hogy az égi madarak módjára« vissza kívánkozott ősi fészkébe nyugalomba, kapta a császár meghívóját a pozsonyi országgyűlésre. A határidő már rövid volt, s válaszában betegségével, és a török mozgalmakkal menté magát ; különben várta a Sennyeynek adandó választ.

4) 25.) panaszkodik, liogy az utolsó erd. diéta határozatai szerint a jezsuiták onnan kiűzettek ; a vallás ily megsértése miatt fölháborodva kéri, eszközölné ki ő flgénél, hogy Báthori mennél előbb a fejedelemségbe helyeztessék ; kinek hűsége és kath. valláshozi ragaszkodása ismeretes. Hogy pedig veszély ne forogjon fönn »aeeipiantur ab eo tam validae cautiones ac reversales ut fidei fallendae nulla sit occasio relicta.« Ha Homonnay a kezén lévő birtokok visszaadását megtagadná, annál inkább kell a vitéz Báthoryt fejedelemségre segiteni, hogy azon részeket ő flge hűségére birja; mert felső Magyarorsz. biztosságára legkivánatosb Erdélyről jól gondoskodni. Sennyey Pongráczot rá lehetne birni, hogy Báthory utait előkészítse. (Eredetije Bécsben, a titkos ltárban.) J) L. Törvények és Irományok LXXII. 2) L. Törvények és Irományok LXXI. 3) L. Törvények és Irományok LXXIII. 4) Rákóczy, Gyulafehérvár júl. 19-éről válaszolt a császárnak. írja, hogy megkapta ő felsége irott parancsát, mely szerint neki sz. Jakab napjára Pozsonyba kellene megjelennie. Ő flgének máj. 10-én kelt parancsát csak július 17-én kapta meg : igy tehát a határidő igen rövid, ő különben is öreg, beteges ember, ezenkívül a törökök is nj'ugtalankodnak ; az országot tehát nem hagyhatja el. Különben is elküdte már két hónap előtt Sennyey Pongráczot, azzal végezhet ő flge. Kéri tehát, hogy mentse föl