Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

16. fejezet: 1605-1607 - 1607. szept. 21—25. Nagy-Enyedi országgyűlés

Ugyanakkor júl. 17-én megérkezett a meghívó ugyanezen gyűlésre a rendeknek. A fejedelem aug. 6-ára részgyűlést hirdetett Gyula-Fehérvárra. A rendek természetesen mig Sennyey követségére választ nem kapnak, nem akartak e meghívó tárgyalásába bocsátkozni. Fölterjesztést készítettek a császárhoz, s egy mást Mátyás flighez: menték magokat, hogy a levél a határidő elteltével tárgyaltathatott csak, s kérték Sennyeynek kedvező válaszszal visszabocsátását. 1) S e levelekkel Kemény Boldizsárt küldék fel Prágába, Bécsbe. 2) XIV. Az a hallgatagság és szinleni tudás, melylyel Báthory Gábor szerepét játszta, oly fiatal és tapasztalatlan embernél mint ő volt, mindenesetre meglepő. Jó catliolicusnak és jó császárpártinak mutatta magát; ennél többet nem kivánt a prágai kormány, s ezzel maga Forgács Zsigmond is beérte. Más kevésbbé hiszékeny ember valószínűleg komolyabb garantiákat is keresett volna, mint a szó és biztatás, melyekkel Báthory épen nem fukarkodott, de Zsigmond urnák egész politikai pályája alatt tapintathiány volt egyik gyenge oldala, s ez most is ugy belevitte a Báthory által készített kelepczébe, hogy abból szabadulni sem tudott. Megegyezett vele a föltételek iránt, melyeket Forgács Zsigmond szabott meg, s melyeket ő készségesen fogadott: visszaállítja a cath. vallást, s az egyházi javakat, örökre alá veti magát a magyar koronának, felajánlja hű szolgálatát az osztrákháznak, visszaadja a részeket.

3) öt a császár ez úttól. Jelenleg elküldi Szuhay Gáspárt, ki az ő tolmácsa lesz. Ered. az áll. lt. Bécs, Hung. 3) L. Törvények és Irományok LXXIV. 2) Kazi hibásan irja (169) hogy Kemény János mint országgyűlési követ ment fel. Nem János hanem Boldizsár volt a ki felment s nem mint országgyűlési követ, hanem mint fejedelmi követ. V. ö. Bethlen YI. 508. 3) Forgács Ferencz, Prága, 1607 júl. 22-ről a titkos tanácsnak Báthoryt a lehető legmelegebben ajánlja. Hogy Felső-Magyarország »quae plerique fons et origo seditionum esse consuevit« nyugton maradjon ; oly embert kell Erdély fejedelmévé tenni, kinek hűsége és vitéz-