Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)
16. fejezet: 1605-1607 - 1607. febr. 8—12. Kolosvári országgyűlés
ki őket órtesíté a választásról s felszólítá, liogy feles hadaikat bocsássák el, az terhére lenne a kimerült Erdélynek; a csekély számú kiséretet azonban szivesen látják. Az izenet komoly és határozott volt, s hogy az összeütközést kikerüljék, engedni kellett a kényszerűségnek. Nyáry és Czobor azonnal válaszoltak: sajnálják, hogy ily módon félreértették őket, ők osak a meghalt fejedelem iránti tiszteletöket akarták kimutatni. Ugy mennek, mint kivánták: kocsikon »mint urak szoktak járni«, csak szolgáikkal s az udvari néppel. Had nem lesz velők — adnak biztosító levelet, de ők is kívánják az erdélyiektől a biztosítást, hogy hántásuk nem lesz.Homonnai és Nyáry visszatértek s a menet vezetését Czobor és Szécsy vették át. Az új kiséret febr. 17-én Kolosvár alá érkezett, A fejedelem s az országgyűlés testületileg mentek elébe, s zápor hullása közt kisérték be a városba. Másnap volt az ünnepélyes szertartás: az istentiszteletet saját papjai tartották s azután közszemlére tették ki a tetemet. Febr. 19-én a koporsó mellett a nagy templomban felolvasták végrendeletét s azután elindították a fejedelem s a rendek kíséretében. Ez utolsó napokban, kapcsolatban a temetési szertartással, bevégezte az országgyűlés utolsó teendőit. A mint látta, hogy a dolog simán folyt le, s a végrehajtott választás érvénye sehol sem tétetett kérdésbe, jelentést küldöttek a portára s Rudolfnak. A portára írott jelentésben tudatván a választás eredményét s hivatkozván szabad választási jogukra, kérik az athnamét az új fejedelem számára, s kérik, hogy ha más is kérné a fejedelemséget, azt ne erősítse meg, hanem adjon segélyt a jogtalan követelő kiűzésére. Kérik, hogy botot, zászlót az ország akarata ellen a porta senkinek ne adjon; az adóösszeget hagyja meg a régi állapotban, s ajándékot ne követeljen; de a tíz évi adóelengedést tartsa fenn, sőt terjeszsze ki 20 évre. Az elfoglalt határrészek visszaadását rendelje el, s szüntesse meg a hódoltatásokat, Rendelje el, hogy szükség esetére a két Oláhország nyújtson segélyt. A kapitihák láttassanak el a portán a szükséges ') Rákóczyak kora I. k. közölve e levél.