Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

16. fejezet: 1605-1607 - 1607. febr. 8—12. Kolosvári országgyűlés

A Tordáról Kolosvárra fogva hozott Bethlen Gábor ellen felségsértési keresetet akart indítani, de rokonai közbevetésére megkegyelmezett neki, azonban Hunyadvárát visszaadta régi tulajdonosának Török Istvánnak. De gondoskodott a haderőről is, mely szükség esetére a temetési menetet készen találja. Nem volt szüksége rá. Báthory Gábor nem minden neheztelés és nem minden utógondolat nélkül egyelőre félrevonult, 2) s a temetési menet ünnepélyességét sem a testamentomos urak, sem Homonnai nem akarták megzavarni. Nem főként az utóbbi, ki már febr. 12-ről Lampertről visszabocsátá Huszár Istvánt. O is, a testamentomos urak is tiltakoztak minden olyan gondolat ellen, mintha fegyverrel akarnák az ország nyugalmát megzavarni, s kijelenték, hogy alkalmazkodni fognak a rendek kívánságához: az urak csak szolgáikkal jönnek, sem hajdúság, sem föld népe, sem fizetetten had nem lesz velek. Útját a menet folytatta Goroszlóig, hol Kornis Boldizsárral, már az új fejedelem követével találkoztak, (febr. 14.) suffragio solitoque cum applausu nemine contradicente, in principem provinciáé praenominatum suum gubernatorem ab ipsis susceptum et promotum esse. Itaque nisi a proposito adeundae provinciáé cum meo tali comitatu cessem, non amicos, sed hostes et quietis publicae turbatores nos omnes habituros, armaque armis pensaturos atque repulsuros esse. Ezt ő soha sem hitte volna ; az ügyet a főiig Ítélete alá bocsátja, nem akarván semmit tenni, a mivel a közrend, a fhg és az osztrákház tekintélye csorbát szenvedne. Semmit sem akar kezdeni, a mi a főhg szándékával ellenkeznék. (Másolat a bécsi cs. és kir. áll. It. Hung.) >) Kákócz^ak kora I. 92. a jegyzet. 2) Kamuthyt visszaküldé a rendekhez. Lásd levelét u. o. 93. De hogy félrevonulása nem volt visszalépés, mutatja Pogrányinak Újvárból febr. 28-ról irt levele. A hajdúk — írja — magokat Báthory Gáborhoz adva, be akarták őt vinni Erdélybe. Ez ugyan eddig nem történt meg, de B. Gábornak ez föltett szándéka. Közli vele Bátliorynak a felső-magyarországi megyékhez küldött iratát. Az erdélyiek azonban nem akarják őt »den das öffter vmbexlln erbaut die lander nit, sondern verliert vnd ödet sy.« Báthory Bocskay nyomaiba akar lépni, most már a hajdúk is mozognak, mert most úri rendből van főnökük, és reménylik, hogy ha Báthory dolga sikerűi Erdélyben, kijönnek M. országba, s mind azt elfoglalják, a mit valaha Bocskay bírt. De minthogy a béke a törökkel megköttetett, könnyű lesz nekik ellenállni. (A titk. lt. Bécsben.)