Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)
16. fejezet: 1605-1607 - 1607. febr. 8—12. Kolosvári országgyűlés
foglalt magában, engednie kellett a közóhajtásnak. Magokkal vitték a templomba, hol ő még egyszer tett kisérletet érvényt szerezni tagadó válaszának. A rendek ragaszkodtak választásukhoz, ismételten kifejték előtte, hogy csak őt tartják képesnek az országot a két hatalmas császárral kibékitni — valójában pedig Homonnait megbuktatni, s felesketék, hogy a szabad választást, az ország jogait, kiváltságait, az arany bullát, elődjei adományozásait megtartja s az ország szokása ellen semmi újítást nem hoz be. *) A törvényczikkek már ekkorra meg voltak hozva. Biztosítni akarták magokat Báthory Gábor ellen, s elhatározták, hogy gyermeket nem választanak fejedelemmé. Törvénybe iktatták a három nemzet unióját, s elhatározták, hogy erre a rendeket, a főispánokat, s a hatóságok elöljáróit, a városokat felesketik. A fejedelem közügyekben kérdezze meg a tan ácsurakat. A mult visszaéléseire amnestiát adtak. A törvénykezésre vonatkozó 1597-iki articulust a rövid folyamú perekről kiterjesztették a részekre is. Korlátozák a posták visszaéléseit. Elhatározták, hogy a meghalt fejedelem temetése után Vásárhelytt egyetemes gyűlést tartanak. 2) A mint Rákóczy elfogadta a fejedelemséget, egész erővel hozzá látott, hogy székében megerősítse magát. Komis Boldizsárt a temetési menethez küldé, hogy a testamentomos urakat a dolgok fordulatáról értesítse. Irt Homonuainak, vele is tudatva a változást, s felszólítá, hogy fegyveres kíséretét hagyja künn, különben itt is fegyveres ellenállásra találand. 3) 0 L. az eskü formáját Approbatae Constitutions Pars II. Titulus I. Art. I. 2) L. Törv. és írom. L. 3) L. Homonnainak Béltek, febr. 16-ról Mátyás főlighez írt levelét, melyben írja, liogy mikor az erd. fejedelemség elfoglalására ment volna : »afferuntur mihi literae ab ordinibus Tranniae ex edicto gubernatoris ibidem (Claudipoli) comitia celebrantibus et consilia mutuo conferentibus, quibus promoneor, ne liberam eorum electionem armis et tam frequenti comitatu stipatus impediam, solenni namque omnium ordinum