Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

15. fejezet: 1601-1604 - 1602. jún. 29-én. Kolosvári országgyűlés

doskodtak egy megbízható emberről, ki Zsigmond tetteire felügyeljen — s ez Csáky István volt. Csákynál nagy fordulat állt be. Habár ő volt oka Básta kiűzésének, habár ő békéltette ki Zsigmondot a portával, s még az őszszel is visszahelyezésében ő volt legtevékenyebb, most egészen ellenkező irányban kezdett működni. Az alkudozások kezdete óta be volt Zsigmond titkaiba avatva, sőt felügyelt rá, hogy ne ingadozzék, közte és Básta s a prágai kormány közt Nyári Pál volt a közvetítő s midőn máj. elején, talán azért, mert Zsigmondot ingadozónak találta, köztük meghasonlás állott be: azt a meglepő ajánlatot tette Nyárynak, hogy Zsigmondot, ha a Bocskay és Náprágy utján neki ajánlott föltételeket nem fogadná el, négy ezer emberrel kiűzi az országból. Természetesen a jutalom kérdését is, a miért Rudolfnak oly nagy szolgálatot tenni kész volt, felvetette: Fogaras Erdélyben, vagy ennek megfelelő uradalom Magyarországon. 2) S csakugyan mialatt a követek Szathmáron voltak, a küzdelembe bele únt főuraknál egész befolyását arra fordítá, hogy ezek hódoljanak meg a császárnak, s adják át váraikat. S maga Zsigmond sem csinált titkot belőle, hogy kimegy az országból, és mindenben a császár akaratjára hagyja magát. 3) így történt aztán, hogy most másod izben Básta hajthatatlanabbnak mutatkozott. A követek közül csak azokat bocsátá tovább Prágába, kik Erdély átengedésének ajánlatát vitték, a többiek pedig 14 napi — jún. 9-ikéig — terjedő fegyverszünetnél többet nem nyerhettek, s ezzel május végén hazabocsáttattak, azon végső választ hozván magokkal, menjen ki Zsigmond az országból, s csatolja hadait a Bástáéihoz. 4) A követek május végére hazajöttek s nyomban utánok indult Básta is hadával Kolosvár felé, hová Báthory Zsig") L. Törv. és irom. XYI. ") U. o. XVII. Fogarast már Túrta Zsigmondtól, s mint Bethlen Szamosközy után állítja, mert meg akarta tartani. Küldötte Bástálioz Bihari volt, s ez meg is esküdt, hogy Sárost és Szádvárát megszerzi neki (ez volt az 1600. alkudozásnak is alapja) ; valamint ő is megesküdt, hogy erdélyi várait kiereszti kezéből. 3) L. Törv. és irom. XIX. 4) A Trauscli-féle Krónika I. k. 205. és 206. 11.