Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

15. fejezet: 1601-1604 - 1602. május végén. Fehérvári országgyűlés

Helyenkint a gabona 20 ftra s egy ejtel bor 25 dénárra,

1) egy tojás ára 12 fillérre s egy szál vereshagyma 8 drra emelkedett.

2) Két hónapi tartózkodás után ápr. 1-én 3) felöltöztetett hadával elindult Fej érvárra, hova több főurat — köztük Csákvt, Toroczkayt, Toldyt, Mindszentit — értekezletre hívott össze, s egyúttal Székely Mózest is kiereszté fogarasi börtönéből. 4) De nem remélhetvén, hogy az egyezkedéshez beleegyezésüket megnyerheti, ürügyet keresett, mely alatt követei szabadon járhassanak Bástához, Rudolfhoz. Az összejött urakat szónoklattal fogadta: nincs neki egyéb czélja, minthogy ezt a sokat hányatott hazát megnyugtathassa. Jól tudja, hogy a császár leginkább azért haragszik rájok, mert a Mária Krisztiernának lekötött összeget még nem fizették meg. 5) Ha ők ezt megfizetik, a császár is kibocsátja kezéből Yáradot, Kővárt, Husztot; s ők helyre állithatják ez uton az ország integritását, A J) Czauk Ephemeris Libellus Trausclienfelsnél, 122-ik 1. ") Ugyanott Weiss Mihály Naplója 152. 1. 3) Bethlen Farkas 79-ik 1. mense Marcio-t ir, ugyan Szamosközj' nyomán : de e részhen hitelesebb a brassai Czank (i. h.), ki világosan kiteszi a napot. *) Erd. Tört. Adatok I. k. 210-ik 1. 5) Ebben az időben csakugyan folytak tárgyalások Mária Krisztierna ügyében. Mária főherczegasszony báró Lichtensteint (Graz, 1601 okt, 10.) Rudolfhoz kixldé. Utasításában (Erstes Memorial wegen der Erzherzogin M. Chr. ire Sijbenbiirgische ausstende und underhaltung betreffend) meg volt bizva, lxogy adja elő ő felségének, hogy az ő leánya nagy rábeszélések után, ő felsége akaratának engedelmeskedve, a keresztyénség köszliaszna előmozdításaért ment Erdétybe. Nem fejtegeti, hogyan járt — s minő csúfosan utasíttatott ki Erdélyből; honnan, midőn ki volt vonulandó, a fogarasi uradalmat a hozzá tartozókkal évi 24 ezer tallérért Kakas István juris utriusque doktornak adta át ; midőn azonban utóbb a bibornok bejövetele után ő kijött Erdélyből, e pactumot, (melyet különben már akkor kénytelen volt semmisnek tekinteni, midőn Zsigmond 1599-ben aug. 22-én őt »zu Clausenburg aufgehalten,«) a bibornokkal akkép másította meg, de kényszerűségből a szerződést, hogy évenkint haszonbér fejében 15 ezer tallért kap. Ebből 7500 kifizettetett, de a mi azóta járna, t. i. 33,526 frt, az hátralékban van. Kérje Lichtenstein a császárt az ő leánya s Ferdinánd főherczeg nevében, hogy legalább 25 ezer tallért fizettessen ki neki, mert leánya tartása sokba kerül, s már is csinált adósságokat. Gondoskodjék ő felsége, hogy leánj'a rendesen elégíttessék ki az erdélyi javakból, vagy adassék neki más uradalom.