Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)
13. fejezet: 1596-1599 - 1599. márcz. 21.—29. Fehérvári országgyűlés
a szászsebesi végzéseket. A múltra nézve azonban, tekintve a tavalyi hosszas sanyarú szolgálatot, a törvény szigora felfüggesztetett. Megszavazták a félévi adót is. A fejedelemnek 99 és 25 fillért. S daczára, hogy eltöröltetett, megszavazták a praesidium adóját is, kapuszám szerént 1 frt 75 fillért, de oly módon, hogy a bécsi követség költsége ebből fedeztessék, s hogy jövőre ezen adó ne hozassék szóba. A székelyek, szászok, rovatlan helyek a szokott módon járúlnak ez adóhoz. Minthogy azonban Zsigmond kárpótlási követeléseinek kielégítésére magukat elégteleneknek érzék, elhatározák, hogy János Zsigmond által az országnak adományozott arany-kereszttel fogják azt törleszteni, s intézkedtek, hogy az Szebenből Megyesre hozassék. A jezsuiták a fejedelmi conditiók megváltoztatásával Fejérvárra bebocsáttattak. Az 1595-iki fehérvári országgyűlés azon pontja x), mely Báthory Istvánt és Báthory Endrét nótán marasztá, eltöröltetett, oly feltétel alatt azonban, hogy a maga és testvére nevében erős esküt tegyen le, hogy sem ők, sem utódaik, rokonaik, hozzátartozóik soha ezért a czikkért senkin boszút nem fognak állani 2). Endre le is tette az esküt maga és testvére nevében, mint ennek teljhatalmazotta; melynek márcz. 28-án aláírt példányát Szebenben helyezték el Azután elvégezék a rendek, hogy a nóta az 1595-iki articulusok minden példányából 200 frt büntetés terhe alatt kitörőitessék. A törvényhozás ezután a közigazgatási és törvényhozási dolgokra tért át, Az 1591. nov. 1. országgyűlés 4-ik törvényczikkének, mely a szász dézsmák eladományozását érvénytelennek jelenté ki, hatályát megerősítvén, az ezen cziklc ellenére tett adományozásokat semmiseknek jelenté ki. Intézkedtek a dézsmahaszonbérek pontos befizetéséről. ') a 40-ik czikkből a Báthory István neve s a 43-ik czikk utolsó felét. L. Orsz. Emi. III. k. 4<"7. és 479 — 80. 11. 2) L. az esküt a törvények végén.