Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - 1599. márcz. 21.—29. Fehérvári országgyűlés

ekkor Szebenben volt, de a mint erről tudomást vett, Sennyey Pongráczot azonnal üdvözletére elébe küldé, s márcz. 2 l-re Megyesre országgyűlést hirdetett. Találkozása a bibornokkal rendkívül szívélyes volt. Elébe ment, a városon kívül megölelte, bűnbánó vallomásokat tett, kérte, hogy feledje el a múltat s vessen ki szívéből minden gyűlöletet. Mire az egyetemes országgyűlés ideje elközelgetett, kiparancsolta Megyesre az udvari darabantokat s lovasokat, oda hivatta a székely hadakat, úgy hogy a város téréi, a piaczok, az utczák fegyveres néppel voltak megrakva. Mindamellett a legmélyebb titokban tartotta szándékát s a rendek és mindenki azzal a meggyőződéssel jöttek oda, hogy ez nem egyéb akar lenni, mint a rokoni kibékülés ünnepe. Egyelőre magukban a fejedelmi propositiókban sem árúit el semmit, s egyszerűen csak a hadi adónak és hadfolytatáshoz szükséges eszközöknek megszavazását, a jezsuiták ellen hozott törvénynek módosítását s unoka testvérei nótájának eltörlését terjeszté a rendek elé, kérvén őket, hogy a múlt évi hadjáratra tett tetemes költségei megtérítéséről is gondoskodjanak melyeket ő mindössze 45,000 forintban számított fel. A rendek azonnal hozzáfogtak a tanácskozáshoz. Az eddigi tapasztalatok a hadi szervezetnek hiányait napfényre hozták s mindenekelőtt annak reformálására tettek lépéseket. A huszad nép kiállítása elégtelennek bizonyúlt, mert a szigorú törvények daczára sem voltak képesek azt az ország minden részéből táborba gyűjteni, másfelől pedig azok zsoldja a köznépet túlságosan sújtá. Elrendelék tehát, hogy szükség esetében a huszad nép helyett a községek — ideértve az uraknak s magának a fejedelemnek uradalmait is — részben vagy egészben szálljanak táborba. Valamint jelen esetre is elhatározák, hogy minden nemes ember személye szerént tartozik gyalogival és zsoldosival a kitűzendő helyen megjelenni. A nemes szolgák személyekért zsoldost a megyei had alá állítanak, maguk pedig urokkal mennek táborba. A városok is, melyek ez előtt a megyei zászló alatt szolgáltak, ehez a törvényhez tartsák magukat. Az elmaradókra nézve pedig fentarták >) Bethlen Farkas IV. 205. Miles 224.