Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)
14. fejezet: 1599-1601 - 1600. oct. 18.—nov. 4. Léczfalvi országgyűlés
A rendek hajthatatlanok maradtak. A biztosok már Brassóban voltak, s ők az egész táborral Yidombákon. Okt. 6-áu tábori gyűlésen hozták meg a határozatokat, mindnyájan főurak, nemesek, városok követei, polgárok s köztük Heltay a nyomdász és Szécsi aranymíves részt vévén a gyűlésben s még az nap estve visszabocsátották Kulcsár Radult s Armás Szávát, velők küldvén magok követeit Kerekít, Szákost és Csityt is. Azt kívánták, hogy Mihály nejét, fiát, leányát küldje mint kezeseket Erdélybe, ő pedig menjen ki haladéktalanul Havasalföldébe, Bozavásárába; s onnan az esetre, ha a lengyelek meg akarnák Erdélyt támadni, küldjön kétezer puskást Ojtozhoz. A székely hadakat, melyeknek menedéklevelet küldtek, azonnal bocsássa vissza. Különben a havasalföldiek háború esetében mint menekülők oltalmat találnak Erdélyben. A neki adandó segítség felől találja meg a római császárt. A bojárok letartóztatott családjait elbocsátják, de jószágaikat csak akkor fogják kiadni, ha a vajda is teljes kártérítést ad az országnak. Mit tehetett egyebet Mihály ? kénytelen volt elfogadni e föltételeket. »Nem érdemelte meg ő ezeket, panaszkodék a követeknek, a keresztyénségnek tett jó szolgálataiért.« Ez napon, okt. 7-én már útban volt Oláhországba, s nem sokára ki is ment 2) összes hadaival. 3) E napon Székely Mózes is két ezer emberrel megérkezett s az országhoz csatlakozott. Ezzel a lengyel had megszűnt Erdélyre nézve veszélyes lenni. IX. A mint Mihály részéről biztosságban volt az ország, legszükségesebbnek látszott a vele tartó székelyek meg fekezése s ezért a hadakat székely-földre vitték. Básta hadaival Sepsi és Uzon környékén, Csáky István a megyék hadaival Léczfalván Kézdiben, Székely Mózes Borosnyón állapodtak meg, 4) mig Un') Törvények és Irományok. LXIV. 2)lTngnad okt. 7-iki jelentése a császárhoz. 3) Ugnad okt. 10-iki jelentése szerint az erdélyiek nem akarták megengedni, hogy Mihály összes hadait kivezesse. *) Mikó Históriája 149.