Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - 1600. oct. 18.—nov. 4. Léczfalvi országgyűlés

gnadokt. 10-éii Rétiben, két nap múlva pedig Ilyefalván telepe­dett le. A biztos szerette volna keresztül vinni, hogy a lengyelek ellen menjen a magyar tábor Mihály megsegélésére — de ennél népszerűtlenebb eszme nem volt az országban, mely azonkiviil még koczkáztatott lépés is lett volna, s a lengyel támadást provo­cálta volna. Végre is kénytelen volt a Székely Mózes által ja­vasolt közvetitést elfogadni : Zamoyszkyhoz ismételt felhívást küldött, hogy miután Mihály már elhagyta mind Moldvát mind Erdélyt, ő se üldözze tovább. x) De a eancellar mint gondolni lehetett, nem fogadta el e közvetitést: jól tudta, hogy Mihály hadainak kiűzése Moldvából még csak félsiker, mert ettől a ravasz és nagyravágyó embertől, mig csak megnem lesz törve, békére nem számithat s a mint Moldva megtisztításá­nak munkáját befejezte és élére vajdát (Simon Mogila) állított, hadaival Oláhországba nyomult. A léczfalvi táborban legbefolyásosabb ember Csáki volt. Attól fogva, hogy mint Mihály vajdától kinevezett »ország ge­nerálisa« a tordai táborba ment, s akaratja ellen is a felkelők generálisává tétetett, ő volt a közvetítő Básta és az ország közt. A helyzetet felismerte, s egész működését ahhoz szabta. ') Ungnád Réti okt. 10-ki és okt. 16-iki jelentései a titkos ltban, Bécsben. Istvánffy azt irja, bogy Zamoisky Potockyt s Székely Mózest hadakkal Erdélybe küldte, s ennek folytán Ungnádék Csáky Istvánt küldték hozzá rávenni, hogy Zsigmond pártolásától álljon el. Csáky el is ment, Zsigmonddal megértette, hogy nincs most itt az ideje követelését érvényesitni, Zamoiskyt pedig rávette, hogy hagyjon fel Erdély megtá­madásával. Ezért kapta aztán Sárost és Szádvárt. Ez a küldetés, ha csakugyan megtörtént, még Székely Mózes visszajövetele előtt történt. Ungnad jelentései szerint szept. 27. Székely Mózes hivatta Csákyt ; a biz­tos bele is egyezett, hogy Csáky elmenjen , de ez Haliért és Albert, deá­kot küldé (szept. 30-iki jelentés) kik 1-én érkeztek vissza. A mint a tábor Székelyföldre jött (okt. 10.) minden nap van szó Csákyról a bizto­sok jelentésében. Istvánffy kósza dolgokat is fel szokott jegyezni, s mig más bizonyságot nem találunk, Csáky ez időbeli személyes találkozá­sát Zamoyskyval elvethetjük. Nem ez volt a Csáky érdeme, miért magá­nak jutalmat követelt. Csáky megígérte a biztosoknak, hogy Erdélyt ő felsége kezébe fogja szolgáltatni (Ungnad okt. ] 8-iki jelentése) s ezért eleinte Husztot követelte (1. a szept. 27-iki jelentést), de minthogy Ungnad azt hitte, hogy ő ezzel Husztot csak Erdélyhez akarja vissza­szerezni, nem biztatta. Azután kérte Sárost és Szádvárt,

Next

/
Thumbnails
Contents