Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - 1600. szept. 2. Tordai országgyűlés

liogy effélébe ne avassák magokat, s egyszerű levélre ne is lehessen végrehajtást elrendelni. Azok, kiknek Mihály adott jószágot, állítsák hadaikat a megyei zászló alá. Tekét Kolozsvármegyéhez csatolták. Az elpusztult jószágok vizsgáltassanak meg, s adójuk ahhoz képest szállittassék le. Adót fizessenek a rácz parasztok is. Zaránd megyét ne hajtsa a jenei kapitány saját hatósága alá. A nemeseknek adassék elegendő só; s attól mit saját szükségére visz magával, ne fizessen se vámot, se harminczadot. A vajda ne küldjön rácz vagy oláh, hanem csak magyar leveleket a magyarokhoz; s a vajda tartományai épen ugy adják meg a tábori élést, mint a többi helyek. A vámok vizsgáltassanak meg. A hatalmaskodások büntettessenek meg. Az igazságtalanúl elfoglalt jószágok adassanak vissza s az új adományosok birtokaikat csak a törvényszabta módon foglalhassák el. A czigányok vajdasága ismételten eltöröltetett. A rendek júl. 27-én oszlottak el. Ez alatt Pezzen s a vajda követei fölmentek Prágába. Ez utóbbiakat fogadta a császár, de a végső resolutiót ugy látszik csak hosszas alkudozás után szept. 12-én adta ki. Alig teljesített valamit a vajda kivánatai közül: meghagyta ugyan neki a kormányzóságot s biztatta is czímmel, de sem a részeket, sem a kért uradalmakat nem adta meg, sőt adományozási jogkörét is korlátozta. 2) Ez is késő volt: Mihály már Erdélyt elvesztette. VII. Midőn Mihály vajda 1600 tavaszán a török követekkel alkudozott, többen az erdélyi urak közül is találtak módot abban, hogy velők titokban összejöjjenek s Báthory Zsigmond visszahelyezése érdekében szót emeljenek. 3) A moldvai hadL. Törvények és Irományok. LYI. 2) L. Törvények és Irományok. LXI. 3) Mihály vajdának Rudolfhoz intézett k. nélküli (1601 elején) s mentségeit elő számláló levele : Magyar Tört. Tár. III. 178.