Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)
14. fejezet: 1599-1601 - 1600. febr. 9.—15. Fehérvári országgyűlés
szónoklattal üdvözölte őket, melyre Ungnad felelt, kirendeltetett elibük négyszáz oláh, kozák s erdélyi lovas, kik örvendve s üdvlövésekkel fogadták nem annyira őket, mint a 30,000 forintot, mit magukkal hoztak s mit még az nap kézhez adtak. A meghivott főurak és rendek, kik már akkor együtt voltak, nem országos ügyek végett, hanem ezen fogadásra hivattak meg. Mindamellett kisérletet tettek, rávenni Mihályt a zsarolások enyhítésére, hivatkozván az általa is megerősített kiváltságaikra. »Ez,feleié Mihály, kardjára ütve, a ti kiváltságtok« 2) s attól fogva' nem is történt semmi hivatalos tárgyalás. A biztosok első kihallgatása febr. 10-én volt. Mihály Marino által tudatta velők, hogy az első kihallgatásnál mellőzzék a titkosabb dolgokat, mert az erdélyi tanácsosok is Náprágy, Kornis, Székely Mózes, Bornemisza ott lesznek, azonban a Báthoryak árulására vonatkozó dolgokat épen ne hallgassák el. S valóban ez az első kihallgatás a földig tiprott Erdélynek kigúnyolása volt. A mint a biztosok megmutatták a megbízó levelet, a vajda átvette, megcsókolta s homlokához emelte azt. Aztán a biztosok elkezdték dicsérni a vajdát, lovagias tettét s szidni az áruló Báthoryakat; kitakarták a felség pecsétjét, felmutatták az instructiót s mind ezt oly kemény szavakkal, hogy Kornis többször megvakarta fejét. Naprágy felelt a vajda nevében? dicsekedve, hogy mily nagy veszélynek tette ki magát, meghódítva »hanc períidam provinciám« ; szidta a Báthoriak gazságát, követőiket a vajda parancsára és nagy örömére, ki villogó szemekkel intett, mutatott az ott levő erdélyi tanácsurakra, kik megalázva, szégyenkezve hallgatták kigunyoltatásukat. De ez a színlelt simaság és előzékenység nem tett jó benyomást a biztosokra. Épen nem volt Ínyükre az, mit Marinotól hallottak , hogy a vajda néhány nap múlva Pogarasba akar menni, s Ungnadot magával akarja vinni, Székelyt pedig Fejérvártt hagyni, azok közt kiket a vajda árulóknak tart, s kik közül Naprágyt, Kornist, Bodonit, Sibriket egyenesen ki *) Ungnad és Székely Gyulafehérvár febr. 10-iki jelentése a titkos ltban. ») Bethlen Farkas IV. 468.